Geopark lesz a Balatonfelvidék és a Bakony
A meglévő geológiai, botanikai és kulturális értékek szélesebb körben történő bemutatását, és a helyi közösségek aktívizálását célozza meg a Balatonfelvidéki Nemzeti Park tervezett Geopark programja, amelyből nem csak a látogatók, hanem elsősorban a helybeliek profitálnának.
A nemzeti park vezetősége szerdán jelentette be, hogy Bakony-Balaton Geopark néven csatlakozni kíván a 2000-ben indult, és immár 25 területet magába foglaló nemzetközi geopark-hálózathoz. A hat évvel ezelőtt indult kezdeményezéshez elsőként négy terület, egy dél-franciaországi (Provence), egy görögországi (Lészvosz-sziget), egy spanyolországi és egy németországi (Eifel-hegység) csatlakozott.
A hazai kezdeményezők hangsúlyozzák, hogy a geopark program nem újabb védett területet és korlátozásokat jelent, hanem olyan (nem feltétlenül védett) területek tartoznak ide, amelyek számos ismert és kevéssé ismert geológiai, ökológiai és kulturális értékkel rendelkeznek.
A program vállalkozik ezeknek az értékeknek a szélesebb közönség számára történő bemutatására, ami elsősorban interaktív módon (kiállítás, tanösvények, egykori rekultivált bányák ) történik. A program nélkülözhetetlen eleme, hogy ehhez számos más turisztikai „attrakció” is kapcsolódik, amelynek megvalósítása csak a helyi lakosság, az önkormányzatok és a civil szervezetek bevonásával lehetséges.
Korbély Barnabás, a Balaton Nemzeti Park barlangtani és geológiai felügyelője elmondta, hogy az első magyarországi geopark számára tervbe vett régió számos olyan feltételnek megfelel, amely alkalmassá teszi, hogy sikeresen pályázzanak az Európai Geopark Bizottságnál és egyúttal az UNESCO Geopark minősítést is megkapják.
Geológiai és ökológia értékek gazdag tárháza a kijelölt hazai területen
A többek között a vizes élőhelyek, a száraz területek karsztbokorerdői, a Tihanyi-félszigeten lévő levendulás, a bakonyi szubmontán bükkösök igen jól szemléltetik a terület magas fokú biodiverzitását. A geológiai formációk közül csak néhány kiragadott példa: a Tihanyi-félsziget gejzírkúpjai, a Tapolcai-medence bazalt tanúhegyei, az úrkúti őskarszt, a Hegyestű bizarr bazaltoszlopai, a darvaskői bauxitlencse, valamint számos barlang. A kulturális örökségek közül pedig kiemelkedő a területen viszonylag nagy számban fennmaradt népi építészeti érték: tájjellegű házak, borospincék, templomok.
A tervek szerint a Bakony-Balaton Geopark központja a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyen lenne (a 3-7 millió éve keletkezett bazalt tanúhegy meghökkentő bazaltoszlopai az 1970-ben felhagyott egykori bánya terültén láthatók). Az ide tervezett interakítv kiállítás egyfajta kiindulópontja lenne a „geotúráknak”.
Biogazdálkodók, kézműves műhelyek és civil szervezetek bevonása
A helyi lakosság körében úgynevezett geotúra vezetőket képeznének, akik alkalmasak lennének a látogatók terepen való vezetésére és tájékoztatására. A geopark megalakulásával egy védjegyet is létrehoznának, amellyel a területen lévő szolgáltatásokat (pl. lovas-, és gasztronómiai turizmus, biotermékek) címkéznék, ezzel segítve, hogy az ide érkező vendégek minél gazdagabb programokban vegyenek részt, valamint helyi kézműves és biogazdaságból származó termékeket vásároljanak, ez által közvetlenül hozzájárulva a helyi lakosság megélhetéséhez.
A kulcsosházak, turistaházak fejlesztéséből, a jelenleg igen kis látogatottságú, de annál érdekesebb múzeumok, kiállítások (pl. zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum, ajkai Bányászati Múzeum) fellendítéséből szintén a helyi lakosság profitálna.
A civil szervezetek bevonása elsősorban az oktatás (erdei iskolák, táborok, tanösvény létrehozása) terén képzelhető el. A további kutatómunkákban, valamint a tansövények, kiállítások létrehozásában egyetemek, kutatóintézetek bevonását tervezik.
Ugyanakkor mindezen beruházások, fejlesztések csak a természetvédelmi szempontok maximális figyelembe vételével történhetnek, és nem tömegturizmusról, hanem kis léptékű szelíd turizmusról lenne szó.
Másfél –két év múlva várható a döntés
Korbély Barnabás szerint az eddig európai példák igen biztatóak ezen a téren, ugyanis egyrészt a geopark cím segíti az uniós pályázatokon való részvételt; másrészt a nemzetközi hálózat azt is jelenti, hogy intenzív együttműködés van a különböző geoparkok között, vagyis egy adott területen más (külföldi) geoparkokról szóló tájékoztatók, szórólapok is elérhetők, ezzel ösztönzik a látogatókat, hogy további, esetleg külföldi geoparkokat is felkeressenek.
A geopark program koordinálását a nemzeti park végzi. A következő hónapokban zajlik az egyeztetés, tervezés az érintett önkormányzatok, civil szervezetek bevonásával. A pályázat benyújtását követően 2007-2008-ban várhatóan (pozitív) döntés születik az Európai Geopark Bizottságnál.
Kapcsolódó oldal:
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Sikeresebb a polip, ha hal társával együtt vadászik
Nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző állatfaj közösen szerez élelmet, ezt most polipok és halak esetében figyelték meg részletesen.
A virág céltábla a méhek szemében
Nem mindegy, mekkora a virág középső, sötét mintázata, ennek fényében válik kevésbé vagy épp jobban vonzóvá a méh számára.
A botanika is lehet extrém sport
Hátimotoros siklóernyők segítségével keresték fel a perui sivatag távoli zugait egy-egy ritka növény miatt, és egyúttal a módszert is tesztelték.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
