Károkat okoznak a trükkös agancsgyűjtők

Az illegális agancsgyűjtők számos trükkhöz folyamodnak, hogy gyorsítsák a nagyvadak agancs hullatását. Ez egyrészt káros az állatra nézve, ugyanakkor az ellopott trófeával számos információ elvész, ami a szakembereket az állomány méretéről, összetételéről tájékoztatná.
A hazai szarvas állomány most kezdi levetni régi agancsát, és egyúttal megkezdi az új trófea növesztését. Mivel egyes területeken már megkezdődött a folyamat elszaporodtak a trófeagyűjtők is. Az illetéktelen gyűjtők különböző trükkökkel segítik az agancs idő előtti levetését.
Mivel természetes körülmények között a napos órák számának növekedése következtében intenzívebbé válik a csontfaló sejtek munkája, ennek köszönhetően a hazai erdők legnagyobb vadjai a gímszarvas bikák, majd valamivel később a dámszarvas bikák is levetik az elmúlt évben felrakott agancsukat. Az őzbakok már októberben elkezdik agancsuk levetését, de mivel ez jóval kisebb méretű nem olyan kelendő a feketepiacon, így a szezon most kezdődik.
Ezen élettani folyamat során a vadnak nyugalomra van szüksége. Ennek ellenére az illegális gyűjtők különböző trükkökkel felgyorsítják a folyamatot, így sérülés keletkezhet az agancstőn, ami nagyon súlyos elváltozáshoz vezethet, és komoly kihatással van az állat későbbi életére.
A korábbi években olyan eset is előfordult, hogy az agancsgyűjtők, mikor észlelték a szarvasok feltűnését egyes területeken, addig hajszolták az állatokat, amíg azok egy csatornába szorultak, majd ott néhányuk el is pusztult.
Az állat sérülésén túl az összegyűjtött és fekete kereskedelembe került agancsok (egy adott területen bejegyzett vadgazdálkodó engedélye nélküli agancsgyűjtés jogszabályellenes) magukkal viszik azt az információt, melyet az a terület vadgazdáinak nyújthatna, ha azokat arra jogosultak gyűjtenék össze. Az összegyűjtött hullott agancs alkalmas a területen megtalálható szarvas állomány korbecslésére, létszámára és lehet következtetni a fizikai állapotra is.
Ezért lenne fontos, hogy a – Vadászati Törvény szerint egyébként a vadgazdálkodásra jogosult tulajdonát képező – hullott agancs a területen gazdálkodó szervezethez jusson el. Ezek nélkül az információk nélkül nem készülhet pontos felmérés a szarvas állomány létszámáról, ami alapja lehet a következő évi kilövési terveknek. Ezzel veszélybe kerülhet a tervszerű vadgazdálkodás, ami elengedhetetlen, hogy a magyar vadállomány világhírneve megmaradjon – írja a forestpress.