Feltérképezték a Finn-öböl természeti értékeit

A WWF és az oroszországi Baltic Fund for Nature (BFN) a napokban adta ki a Balti-tenger észak-keleti részét képező Finn-öböl környezeti atlaszát, amely áttekintést nyújt a terület ökoszisztémájának, védett területeinek és ritka fajainak jelenlegi helyzetéről. Az ötven lapból álló térkép információt nyújt a veszélyeztetett területekről, a fontosabb hal, madár és emlős fajokról.

„Ez a tanulmány nagyon jelentős mennyiségű információt tartalmaz, és reméljük, hogy hatékony eszköz lesz a térségben dolgozó természetvédelmi szervezetek, kutatóintézetek és más szakértők számára a környezeti problémák elleni küzdelemben” – mondta Lasse Gustavsson, a WWF Balti Ökorégió Program vezetője.

Az atlasz elsősorban Oroszország és a többi környékbeli érintett állam számára tartalmaz fontos információt arra vonatkozólag, hogy milyen sürgős védelmi intézkedésekre van szükség a Finn-öböl területén. Egyelőre csak az orosz verzió jelent meg, az angol nyelvű kiadás a következő hónapokban lát majd napvilágot.

A Föld legfiatalabb tengere

A Balti-tenger a Föld legfiatalabb tengere, ugyanis csak alig 10-15 ezer éve szabadult meg a jégtakaró borítástól, és csak mintegy hétezer évvel ezelőtt nyerte el mai formáját. A jégtakaró visszahúzódása miatt bekövetkező izosztatikus mozgás (a szárazföld kiemelkedése a nyomás csökkenése miatt) ma is „érezhető”, ugyanis a Botteni-öböl térsége évente mintegy 3-4 milliméterrel emelkedik, az öböl északi része pedig ennél gyorsabban: évi 1 centiméterrel. De van még két másik tényező, ami egyedülállóvá teszi ezt a területet.

Habár a világtérképen csak egy igen kis foltként jelenik meg, földrajzi, éghajlati és oceanográfiai szempontból a Balti-tenger a világ második legnagyobb kiterjedésű brakvizes (édes és sós víz) tengere, amely különösen érzékeny a tengeren és a partvidéken folyó környezeti terhelésre. A Balti-tengeren kilenc állam osztozik; a közvetlen partvidék 15 millió, az ehhez kapcsolódó belső területek, pedig összesen 85 millió ember lakóhelyét jelentik.

A mintegy 400 ezer négyzetkilométer kiterjedésű tengeren bonyolódik le Földünk egyik legsűrűbb hajóforgalma, amely a világ teljes hajóforgalmának 15 százalékát teszi ki.

Napjainkban a Balti-tenger az egyik legveszélyeztetettebb tengeri ökoszisztéma. A kereskedelmi forgalomba kerülő halfajok több mint 50 százalékát túlhalásszák. A tenger zártsága és az ebből adódó lassú öntisztulás miatt az ipari, mezőgazdasági és kommunális, a tengeri és szárazföldi közlekedésből származó, valamint az erdőirtásokhoz, lecsapolásokhoz kapcsolódó szennyezés fokozott terhelést jelent a tenger élővilágára. Ezt mutatja az a tény is, hogy az eutrofizáció (pl. algavirágzás formájában) a tenger területének 70 százalékát érinti.

A WWF Balti Ökorégió Programjának célja, hogy az érintett kilenc ország természetvédelmi szervezeteivel, kutatóintézeteivel és kormányaival együttműködve megőrizze a térség ökoszisztémáját, elsősorban a környezeti szempontokat jobban integráló mezőgazdaság, közlekedés, halászat és ipari tevékenység révén.

Kapcsolódó írásaink: