A világ legnagyobb nemzeti parkja létesül Borneón
Indonézia, Brunei és Malajzia közös nemzeti park-hálózatot alakít ki a közeljövőben Borneón. Az intézkedés várhatóan véget vet a jelenleg zajló kíméletlen erdőirtásnak, így hosszútávon biztosítja az ott lévő gazdag élővilág védelmét.
A délkelet-ázsiai szigeten, Borneón a tervek szerint a világ legnagyobb kiterjedésű (220 ezer négyzetkilométer), három ország területére kiterjedő nemzeti park-hálózatát hozzák létre. Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló konferenciáján született az a háromoldalú megállapodás Malajzia, Indonézia és Brunei között, amely lefekteti az alapját egy Borneó belső területén létrehozandó természetvédelmi együttműködésnek, “Heart of Borneo“ (Borneó szíve) néven.
Jelenleg Borneón található a Föld legnagyobb összefüggő trópusi esőerdeje, amely olyan egyedülálló fajoknak nyújt menedéket, mint az orángután, a szarvcsőrű madár, a koboldmaki vagy a tarajos agáma. A WWF adatai szerint az elmúlt évtized során mintegy 361 új fajt fedeztek fel a szigeten.
A „Heart of Borneo“ program megakadályozza, hogy az indonéz állam a területen véghezvigye egy olajpálma ültevény létesítését. “A tervezett ültevény létrehozása 1, 8 millió hektár természetes erdő kiirtásával járt volna. Az ültetvény gazdasági haszna is megkérdőjelezhető volt, ugyanis nehezen járható, hegyvidéki területre tervezték” – mondta Nina Griesshammer, a WWF szóvivője.
A WWF adatai szerint Borneón évente mintegy 13 ezer négyzetkilométer esőerdőt vágnak ki, illetve válik a rablógazdálkodás áldozatává. Az illegális fakitermelés egyik legjelentősebb áldozata, az élőhely beszűkülése miatt az orángután. Jelenleg itt él az emberszabású majom ázsiai populációjának 80 százaléka. A szigeten a populáció egyedszáma 1990. óta kétharmadával csökkent, így ma becslések szerint közel 55 ezerre tehető az egyedszáma. A WWF szakértői szerint a most induló „Heart of Borneo” program talán megállíthatja ezt a folyamatot.
Borneó, Grönland és Új-Guinea után a világ harmadik legnagyobb szigete (mintegy 730 ezer négyzetkilométer), melyen három állam: Indonézia, Malajzia és a Brunei osztozik. A „Heart of Borneo” természetvédelmi terület-hálózat a szigetnek egyharmadára terjedne ki.
A csapatban élő állatok tovább élnek
Egy új kutatás szerint azok az emlősök, amelyek csapatokban élnek, általánosságban véve hosszabb életűek, mint a magányosak.
Engedély nélküli oroszlánfarmok Dél-Afrikában
Az oroszlántenyésztés engedélyekkel sem etikus, de egyelőre nem sikerült véget vetni az állatkínzó gyakorlatnak Dél-Afrikában.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
