Világszintű mérőhálózat a korallzátonyokon
A világ összes korallzátonyára kiterjedő mérőhálózat első elemét az ausztráliai Nagy-korallzátonynál állítják fel. A műszer vízszennyezési és hőmérsékleti adatokat szolgáltat a nemzetközi kutatócsoport számára.
Egy tíz ország részvételével történő tudományos együttműködés kezdő lépéseként, az ausztrál partoknál lévő Nagy-korallzátonyon helyezik el az első korallmegfigyelő mérőberendezést. Az előrejelző műszer mintegy 400 kilométer hosszú területről közvetít mérési eredményeket.
Az ausztrál kutatók által kifejlesztett módszerrel a vízszennyezést és a hőmérsékletet mérik. A kutatás végeredményeként a Föld összes korallzátonyára kiterjedő mérőhálózatot építenek ki. A műszereket Ausztrália mellett még Tajvannál és Floridánál tesztelik.
A korallzátonyok képződése évszázadokon keresztül történik stabil hőmérsékleti viszonyok között, mefelelő kalcium-karbonát utánpótlás mellett, ezért igen sérülékenyek. A Nagy-korallzátonynál legutóbb végigvonult Larry ciklon nem hagyta érintetlenül a tenger alatti területet sem, ami még jobban rámutat ennek az élővilágnak a sebezhetőségére.
A korallzátonyok az egyik legérzékenyebb ökoszisztémák a Földön, amelyeket veszélyeztet mind a tengervíz elszennyeződése, mind a klímaváltozás. Ugyanakkor a korallpusztulás még alig ismert és kutatott jelenség. A most kiépülő mérőhálózattal a kutatók több információhoz szeretnének jutni a folyamat mechanizmusát illetően.
Kapcsolódó írásaink:
Florida ritka orchideái
A falakó orchideák a kihalás szélére kerültek, ám egy egyszerű és olcsó módszerrel segíteni lehet a fajok túlélését.
2023. január asztrofotója: A C/2022 E3 (ZTF)-üstökössel izgalmasan kezdődik az újév
A fokozatosan fényesedő, különleges megjelenésű égi vándor a téli hónapok kedvelt célpontja lehet.
Tengeri vidrára vadásznak egy alaszkai sziget farkasai
Mindkét ragadozó csak a közelmúltban települt vissza a szigetre, ahol a korábbi évszázadok során osztoztak az élőhelyen.
Téli szökőkút a Bükkben
2023-ban a januári sok eső és enyhe idő hatására a hónap második felében föltört a Vöröskő-forrás vize.
A poligámia kevesebb káros mutációval jár – a madaraknál
Számos mongám és poligám életmódú madárfaj génelemzése alapján következtettek erre a kutatók.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
