GMO-ellenes nemzetközi demonstráció Bécsben
Miközben az Európai Bizottság a koegzisztenciáról tart háromnapos konferenciát az osztrák fővárosban, több ország civil szervezetei demonstrációt rendeztek ma Bécsben, tiltakozásukat fejezve ki a génkezelt élelmiszernövények termesztése ellen.
Április 5-én Bécsben nagyszabású nemzetközi demonstrációra került sor európai civil szervezet összefogásával (pl. Friends of the Earth, Greenpeace, ATTAC) „Génmódosítás-mentes Európáért” címmel. A magyarországi szervezetek közül többek között a Magyar Természetvédők Országos Szövetsége (MTVSZ), valamint a Védegylet aktivistái is képviseltették magukat.
A demonstráció aktualitását az adta, hogy az Európai Bizottság és a soros osztrák EU elnökség április 4-6. között rendezi meg Bécsben a genetikailag módosított, a hagyományos és a biotermékek együtttermesztéséről (koegzisztencia) szóló konferenciát, amely (ironikusan) „A választás szabadsága” címet kapta.
Európában jelenleg igen erős a társadalmi ellenállás a génmódosított élelmiszernövények termesztésével kapcsolatban. Március közepén Kistarcsa is csatlakozott a magyarországi génmódosítás-mentes övezethez; ezzel 36-ra emelkedett a génmódosítás-mentes települések száma hazánkban. A cím nem jár konkrét jogi lépéssel, hanem elsősorban a helyi döntéshozók és a lakosság véleményének kifejezésére szolgál.
Kapcsolódó írásaink:
Csökkent a tengeri teknősökre leselkedő orvvadászat veszélye
1990-2020 között a becslések szerint 1,1 millió tengeri teknős vált az orvvadászat áldozatává, mára azonban csökkent ez a veszélyforrás.
Fedeles hulladékgyűjtők a guberáló madarak ellen
Ismert jelenség, hogy az ősz közeledtével még több madár húzódik be a városokba, így Budapestre is, táplálékot remélve.
Szép röptű ragadozó madarak
A kitárt szárnyával fenségesen repülő sólymom az ókori egyiptomiak kultikus madara volt, de a szabadság, az erő és a hatalom szimbólumaként is találkozhatunk vele.
Élete volt az orrszarvúk védelme – 2. rész
A kiskunmajsai Bedő Orsolya hat évet töltött a kelet-afrikai Malawiban, ahol rinocérosz-kutató férjével, Gyöngyi Krisztiánnal a keskenyszájú orrszarvúk vádelmével valamint a helyi közösségek oktatásával foglalkoztak. Cikkünk első felében megtudtuk, hogyan kerültek Afrikába, mivel foglalkoztak, most az utolsó évekről és a tragikus ruandai hónapokról beszélgetünk.
Kolbásszal vadásztak a barlangi futrinkára
A bogarat 20 éve fedezték fel, nemrégiben alaposabb vizsgálatnak vetették alá a fajt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
