Nándor, János, Pál2020. október 19., hétfő
Természet

Az alpesi barnamedve térhódítása

National Geographic Magyarország

Szakértők szerint a 20. század elején a kihalás szélére sodródott alpesi barnamedve fennmaradását csak nemzetközi összefogással biztosított élőhely-védelemmel, és a még erős szlovéniai populációból történő betelepítéssel lehet elérni.

Az Alpokban már igen korán – február végén – előbújtak az első barnamedvék (Ursus arctos) barlangjaikból. A WWF barnamedve-programjáért felelős Georg Rauer nyomok után kutat a terepen, ugyanis tavaly ősszel egy turista anyamedvét látott fiatal bocsokkal Stájerország és Felső-Ausztria határvidékén, de ezt azóta még nem erősítették meg.

A 18. században még nagy számban előforduló barnamedve mára már – a települések terjeszkedése, az élőhelyek utakkal való felszabdalása és a kíméletlen vadászat következtében – veszélyeztetetté vált. A faj fennmaradásához nem elég az állomány növekedése, hanem a vándorláshoz és a táplálkozáshoz szükség van nagy, összefüggő, zavartalan élőhelyre is.

Nemzetközi összefogással a faj védelméért

Az alpesi populációból az osztrák állományt a becslések szerint alig húsz egyed alkotja a Dachstein- és az Ötscher-hegység közötti területen; valamint él még néhány egyed a karintiai tartományban is, amely a jóval nagyobb szlovéniai populációból vándorolt át. A szakértők szerint nélkülözhetetlen a szlovéniai populációval való keveredés, különben a beltenyészet veszélye fenyegetné az osztrák állományt. Ezért a zöld folyosók kialakítása és fenntartása a két állomány között a jövőben igen fontos feladat.

A barnamedve alpesi állományának megerősödése csak nemzetközi összefogással érhető el, amelyre az első lépések már megindultak; ebben kulcsfontosságú szerepet játszanak azok az országok, amelyekből a betelepítés történik – hangsúlyozta Rauer. Ez egy több évtizede és még több évtizedig tartó folyamat.

Svájcban például az elmúlt években már újra felbukkant a barnamedve, de még nincs állandó állománya, csak a szomszédos területekről „átkószáló” egyedek fordulnak elő.

A barnamedve legkiterjedtebb állománya Szlovéniában él. Az első világháború előtt ez a populáció is mélypontra jutott, akkor csak alig 30-40 egyedet tett ki. Miután 1935-ben az ország déli-délkeleti területén védelem alá helyezték, majd 1953-ban az egész országban vadászati tilalom alá került a faj, a szlovéniai állomány mérete mára mintegy 300 egyedre nőtt. A szlovén és a horvát területen élő barnamedve valójában a dinári populációhoz tartozik, amely egészen Görögországig húzódik, és összesen mintegy 2800 egyedet tesz ki.

A legendás Ötsche: az osztrák medvék ősatyja

A szlovén és horvát állomány növekedésének hatására egyre gyakrabban tűnt fel a barnamedve Ausztriában is. 1972-ben kóborolt át az új élőhelyéről – az Ötsche-hegységről – csak „Ötsche”-nek nevezett medve. A szülőhelyétől 250 kilométerre vándorolt Ötsche megjelenését egyfajta pozitív előjelnek tekintették a szakemberek, és 1989-ben megkezdődött a területre való szervezett betelepítés.

Az első betelepített medvét Horvátországból hozták és a Mira nevet kapta. Ötsche és Mira első utódai 1991-ben születtek. A betelepítés eredményeként jelenleg Ausztriában 25-30 egyed él, bár az utóbbi időben stagnálás figyelhető meg a populációban.

Olaszországban Trentino (Friau) területén maradt fenn az utolsó alpesi barnamedve állomány. Habár a 20. század vége felé a kihalás szélére került ez a populáció is, de az 1999. és 2002. között Szlovéniából betelepített hét nősténnyel és három hímmel biztosítani tudták a populáció megerősödését. A jelenlegi, fokozatosan növekvő állományt 18-20 egyedre becsülik.

Szlovéniában a vadászat is megengedett

A szlovéniai és horvátországi populáció életképes, és elegendő utánpótlást „termel ki”. Szlovéniában, 2002-ben területileg két elkülönülő medve programot fogadtak el: eszerint az ország déli részén teljes védelem alatt áll a faj, északon az Alpok átmeneti régiójában viszont a szarvasmarha-tenyésztés előnyt élvez velük szemben. Mivel az északi medvék rendszeresen komoly kárt tesznek a legeltetett állatállományban, a kormány engedélyezte a fokozott vadászatot.

Ennek hatására a 2002/2003. évi szezonban 108 medvét lőttek ki, kétszer annyit, mint a korábbi években. Az intézkedés nemzetközi felháborodást váltott ki, melynek hatására és nem utolsó sorban az EU-csatlakozás következtében a vadászati kvótát mára évi hatvanra csökkentették, további kilövést csak közvetlen veszély és magas kártétel esetén engedélyeznek.

A rejtőzködő állat nyomkövetése
A barnamedve visszahúzódó állat, így a kutatóknak ritkán van alkalmuk „szemtől-szemben” tanulmányozni, ezért leginkább a maga után hagyott nyomok vizsgálatára hagyatkoznak. A barnamedve elsősorban növényevő, viszont szervezete igen rosszul bontja le a növényi anyagokat, így az étrendje könnyen tanulmányozható a hátrahagyott ürülékben. (A húsfogyasztás ezzel a módszerrel már nehezebben követhető nyomon.)

A genetikai vizsgálatnak alávetett szőr számos tényezőt elárul a kutatóknak. A medveszőrhöz leginkább úgy jutnak hozzá, hogy az állatnak csemegét függesztenek ki, amely mellett szögesdrótot állítanak fel úgy, hogy az állat ne tudja elkerülni, így a dróton mindenképp fennakad némi “vizsgálati alapanyag”.

Hozzászólások

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket