Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória, Milos2020. november 26., csütörtök
Természet

A rekord árhullám megtizedeli a gemenci vadállományt

National Geographic Magyarország

A 2002. évit felülmúló kárt okoz a vadállományban és a növényzetben az idei árvíz Gemencen. Az ártér belsejében lévő szárazulatokon rekedt vadat etetéssel próbálják segíteni. A védtöltésre vagy a mentett oldalra kijutott egyedek esetében a vadrezervátum munkatársainak célja, hogy minimálisra csökkentsék az állatok zavarását.

A Duna alsó szakaszán (Sió torkolat és a Tolna megyei Báta között) lévő mintegy 18 ezer hektáros Gemenci-ártér területét négy méteres vízoszlop borítja. A területnek igen nagy jelentősége van a vízvisszatartásban, ugyanis ennek köszönhetően a térségben a mentett oldalon lévő települések nem kerülnek víz alá, az ártéren élő vadállomány és növényzet azonban igencsak megsínyli a szokatlanul nagy elöntést.

„Az ártéren élő emberek megtanultak együtt élni a vízzel, minden évben előfordul magas vízállás, 800 cm-ig még hasznára is válik a területnek. Azt hittük, hogy a 2002. évi után száz évre „elfelejthetjük” a 950 cm körüli árvizet. Sajnos, nem így történt, a jelenlegi árvíz a 2002. évinél előreláthatólag sokkal nagyobb károkat okoz” – nyilatkozta lapunknak Kovácsné Schulteisz Margit, a Gemenci Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. A négy évvel ezelőtti árvíz kisebb károkozása azzal magyarázható, hogy egyrészt nyár volt, másrészt sokkal rövidebb idő alatt vonult le. A mostani árhullám nem csak a lassúbb levonulás, de a hidegebb víz miatt is nagyobb gondot okoz. Jelenleg a víz 6-7 Celsius fokos, amit a vadak huzamos ideig nehezen bírnak ki.

A fiatal vaddisznók nagy része valószínűleg elpusztul

A problémát tetézi, hogy a vaddisznók nemrég ellettek. Január óta 2-3000 kismalac született, amelyek még gyengék és tapasztalatlanok, így nem valószínű, hogy nagy számban élik túl a rekordárvizet. Az ártéren élő mintegy 1280 szarvas fele tehén, amelyek nagy része vemhes, így a hideg víz nekik sem „használ”, kétséges az életképes borjúk születése.

Kovácsné Schulteisz Margit szerint árvíz esetén esetükben nehéz a hatékony felkészülés, hiszen természetben élő állatokról van szó, melyek mozgását nem könnyű befolyásolni. Már hetekkel az árvíz előtt elkezdik az etetést a magaslatokon, hogy odaszoktassák az állatokat. A töltéssel védett területen belül tíz darab közel fél hektáros kiterjedésű vadmentő domb van, amelyek tíz méteres árhullámig biztosítanak menedéket a vadnak. Ezen kívül van három 2-300 hektáros, belső védgáttal védett terület, ami szintén száraz menedéket biztosít.

Szükséges a folyamatos etetés

Azoknál az állatoknál, amelyeknek sikerül száraz helyre menekülniük, a táplálkozás okoz gondot. Ezt csónakról történő folyamatos etetéssel oldják meg. A szakértő szerint a legfőbb gond, hogy az árhullám nem „szabályosan” a Duna főágától a töltés felé terjeszkedik fokozatosan kiszorítva a vadat a mentett oldalra, hanem előbb a holtágakat majd a fokokat tölti fel, elszórt száraz szigeteket képezve az ártéren. Így a vad a vízszint emelkedésével száraz területet keresve olyan helyekre is menekül, ami bár eleinte szárazulat, de idővel szintén víz alá kerül.

Ezért fontos, hogy legalább a védtöltésre vagy mentett oldalara kijutott állatokat ne érje zavarás, ugyanis ha megijednek, visszamenekülnek a vízbe. Az áradás idejére sikerült lezárni a Baja és Pörböly közötti 55-ös számú utat, így a vad oda is kikapaszkodhat, anélkül, hogy az autóforgalom elriasztaná.

A tényleges kárt legkorábban egy hét múlva tudják megbecsülni, amikor a vízszint várhatóan felére csökken. Az árhullám levonulása után folyamatos etetéssel és gyógyszerezéssel, valamint vadászati tilalommal próbálják segíteni a vadállomány regenerálódását. A 2002-es árvíz mintegy félmilliárd forint kárt okozott a vadállományban, az erdőállományban valamint az erdő működését biztosító műtárgyakban. A mostani árvíz okozta kár valószínűleg ennél nagyobb lesz.

A vadállomány regenerálódása 2002 után három évig tartott. Tulajdonképpen 2006 lett volna az első „normál” év a vadgazdálkodásban. A magas vízszint nem csak a nagyvad, de az apróvad állományt is megtizedeli, ugyanakkor a növényzet egy részében is kárt tesz. A sokáig vízben álló növényzet elrohad; a legnagyobb veszély a fiatal erdőfelújításokat fenyegeti, főleg azokat, amelyek még nem nőttek ki a vízből.

Modernizációellenes döntésnek köszönheti létét Gemenc
A 19. századi folyószabályozást követően Gemencen maradt fenn Európa legnagyobb kiterjedésű, természetes ártéri területe. Ez az értékes élőhely egy különös történelmi eseménynek köszönheti létét. A térségében a Dunán csak 1810-ben kezdődtek meg a mederátvágások. A munkálatok költségeinek fedezésére létrehozták a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulatot, melynek feladata többek között az un. töltésváltság behajtása volt, amit az érintett területek birtokosai uradalmuk arányában fizettek. A mai Gemencnek akkor a kalocsai érsekség volt a birtokosa, de ők nem szálltak be a társulatba. Ezért a töltést a területük nyugati határán építették. Így került a birtok a töltés és a Duna közé.

Fotók: Gemenc árvíz nélkül – Zsila Sándor

Hozzászólások

Így hódították meg a mókusok a világot

Így hódították meg a mókusok a világot

A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

A piretroidok nagyban hozzájárulnak a méhpopulációk csökkenéséhez, az anyagok észlelése azonban nem egyszerű feladat.

1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

Az Egyesült Államok légtisztaságát szolgáló jogszabály nemcsak az emberi, hanem az állati egészség számára is fontosnak bizonyult.

A falak foglya

A falak foglya

A fotó Budapesten készült, egy belvárosi ház udvarán. A fa a kőrengetegben is él és tör az ég felé.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket