„Nyami mami!”: Anyjuk bőrével táplálkozó utódok
Kenyában egy olyan féregszerű kétéltűre bukkantak, amelynek utódai anyjuk bőrével táplálkoznak. A kutatók véleménye szerint ez az élőlény talán egy hiányzó evolúciós láncszemet képez a petéből való külső kikelés és a mai emlősökre jellemző elevenszülés között.
A trópusi, szárazföldi, lábatlan kétéltűek féreggőték nevű csoportjába tartozó Boulengerula taitanus utódait etető anyái bőrük legfelső rétegét a szokásos lapos, elhalt sejtekről nagy, fehérjében és zsírokban gazdag sejtek vastagabb rétegére változtatják, ezzel táplálják utódaikat. E bőrréteg tápanyagtartalma hasonló a tejéhez.
A szigorúan őrzött petékből kikelő kicsinyek teste fejletlen, és életük első két hónapjában teljesen az anyjukra vannak utalva. Módosult fogakkal jönnek a világra, amelyek lehetővé teszik, hogy lekapargassák anyjuk kültakarójának megváltozott felső rétegét. Képtelenek addig termeszekkel táplálkozni vagy a talajban áskálni, amíg ki nem fejlődnek a felnőttekre jellemző fogaik.
Kannibálok és elevenszülő rokonok
A londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, Alex Kupfer és társai rendkívüli kannibalisztikus viselkedést fedeztek föl ezeknél a féreggőtéknél, ami lehetővé teszi a fiatal állatoknak, hogy heti 11 százalékkal növeljék testhosszukat.
„A féreggőték mintegy 30 százaléka eleven utódokat hoz világra: a peték az anya petevezetékében kelnek ki, és az utódok az anyjuk petevezetékének szöveteivel táplálkoznak mielőtt független, kifejlett állatként kibújnának a világra 12 hónapi kihordási idő után. Más féreggőtefajoknak ’erszényes’ állapotuk van, megint mások kifejletten bújnak elő a petékből” – mondta Kupfer a New Scientist magazinnak.
„Ez a bőrrel etető faj ősi – legalább 150 millió éves – és talán köztes állapotot képvisel az elevenszülés irányába vezető úton” – teszi hozzá.
E fajról és általában a féreggőtékről nagyon keveset tudunk, néhányuk több mint 150 centiméteresre is megnőhet. Még nem világos, vajon az utódok világra hozásában a többi szárazföldi állatnál megfigyelhető változatosság evolúciós szempontból kapcsolatban áll-e a féreggőtékkel, vagy teljesen eltérő utakon alakultak ki.