Hogyan követik a denevérek a rovarokat?
Egy új tanulmány szerint a denevérek ugyanazzal az eljárással tájolják be célpontjukat, mint amilyent az irányított rakétáknál is alkalmaznak.
Amikor egy baseballjátékos követ egy repülő labdát, állandó szöget zár be a menetiránya és a labda repülési iránya: a játékos egyenes vonalban szalad, hogy elkapja a labdát. A denevérek feladata sokkal nehezebb. Nekik is menet, pontosabban repülés közben kell elkapniuk a rovarokat, de a zsákmányul kiszemelt állatok közel sem mozognak olyan kiszámíthatóan, mint egy jól eltalált baseball-labda.
A denevér a száján át kibocsátott ultrahangokkal pásztázza az éjszakát zsákmány után kutatva. A hangimpulzusok visszaverődnek a parányi potenciális ennivalókról. „A denevérnek nagyon kevés ideje marad a rendkívül ügyesen manőverező és kiszámíthatatlan zsákmány észlelésére, behatárolására és elfogására” – magyarázza Kaushik Ghose, a Marylandi Egyetemről. – „A teljes rovarvadászat az észleléstől az elfogásig jellemzően rövidebb ideig tart egy másodpercnél.”
Ghose csoportja infravörös videó-, valamint hangfelvételeket készített a rovarokat fogó nagy barna denevérről. A kutatás eredményeit a PLoS (Public Library of Science) Biology folyóirat májusi számában jelentették meg.
Célra tartva
A denevér nem mozdítja el a célpontról a fejét, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a baseballjátékos sem veszi le a szemét a labdáról. Ahelyett azonban, hogy állandó sebességet és szöget tartana a megközelítéskor, a denevér állandóan változtatja a vízszintes irányszöget és sebességet. A vadász azonban egész idő alatt a rovarra irányítva tartja a fejét.
„Ha a rovar északnyugati irányban tartózkodik észlelésekor, a denevér úgy manőverezik, hogy a megközelítés folyamán mindig északnyugati irányban tartsa a célpontot.” – mondja Ghose. – „Ezt a stratégiát párhuzamos navigációnak hívják a repülési irányvonalak párhuzamos természete miatt. Érdekes módon hasonló stratégiát dolgoztak ki az 1940-es évek vége felé azok a mérnökök, akik az irányított rakéták célba találásának programozásán dolgoztak.”
Látszólag egyszerűbbnek tűnhet a direktebb megközelítés, de nem ez a helyzet. A denevér előre kiszámítja azt a helyet, ahol „reményei szerint” elfogja a rovart. „Kiderült, hogy a denevér stratégiája időben optimális az összevissza mozgó célpontok elfogására.” – mondja Ghose.