Ébresztő, itt a… kukorica!

Talán nem olyan jó, mint egy márkás kávé, de úgy tűnik, egyes hernyóknak is megvan a maguk serkentő itala: különféle növényi vegyi anyagok.
Egy új tanulmány szerint az éjszakai életmódú Mythimna separate lepke hernyója akkor kel életre esténként, amikor megérez bizonyos növényi illatokat.
A legtöbb élőlény úgy különíti el a nappalt az éjszakától, hogy egyszerűen kinéz a búvóhelyéről. Egyesek azonban finomabb jelekre támaszkodnak. A tudósok néhány éve fölfedezték, hogy a kukoricanövények eltérő összetételű vegyi anyagokat bocsátanak a levegőbe reggel és este. Fölvetődött a lehetőség, hogy talán az Ázsiaszerte előforduló, a kukoricán élő M. separate hernyó fölhasználja ezeket az illatokat napirendjének megtervezésekor.
A Kiotói Egyetem egyik kutatócsoportja elhatározta, hogy leteszteli az elméletet. Nappal és éjszaka gyűjtöttek gázmintát a növényekből, majd a hernyók egyik csoportját a nappali szagoknak, a másikat az éjjelieknek tették ki, és figyelték, hogyan viselkednek. Az élőlények több mint 50 százalékkal gyakrabban bújtak el – ami jellemző napközbeni viselkedés –, ha „nappali” kipárolgásoknak tették ki őket, mint ha „éjjelieknek”. Az éjjeli gőzök hatására a hernyók előjöttek fedezékükből és táplálkozni kezdtek a leveleken, ami tipikus éjjeli tevékenység. Meglepetésre a megvilágítási körülmények változtatása egyáltalán nem befolyásolta a hernyók viselkedését, ami arra utal, hogy a rovarok kizárólag a növényi illatokat használják ébresztő óraként, mondja a tanulmány társszerzője, Junji Takabajasi.
A hernyók éjszakai életmódja valószínűleg azért alakult ki az evolúció folyamán, hogy elkerüljék a nappali ragadozó darazsakat, de egyelőre rejtély, hogy az élőlények zöméhez hasonlóan, miért nem a fényt használják támpontul a napszak megállapítására. A kutatócsoport most megpróbálja meghatározni, pontosan melyik vegyületre reagálnak a hernyók.
A tudósok egyre inkább felismerik a növényi vegyi anyagok jelentőségét a rovarok viselkedésében, például a táplálkozás, a párosodás szabályozásában. Ezeknek az ismereteknek pedig gyakorlati haszna is lehet. Hiszen például ha kártevő hernyókat bizonyos növényi illatoknak teszünk ki, akkor azok esetleg nyugovóra térhetnek vagy érzékenyebbek lehetnek a rovarirtó szerekre.