Hogyan érzékelik a galambok az időt?
Kanadai kutatók arra keresték a választ, hogy a galambok vajon miként érzékelik a rövid és hosszabb időtartamok közti különbséget. Úgy tűnik, másképp, mint mi…
A Western Ontario London Egyetem kutatói érdekes kísérletet végeztek galambokon. 1-16 másodperces fényingereket (és jutalomfalatokat) alkalmazva megtanították a madaraknak, hogy ha a lámpa 8 másodpercig vagy annál rövidebb ideig világít, egy piros kulcsot bökjenek meg a csőrükkel, ha pedig 9 másodpercig vagy annál hosszabban, egy zöldet.
Ezek után 2-32 másodperc időtartamú fényingerek alkalmazása során megfigyelték, hogy a galambok mikor melyik kulcsot érintik. Lineáris logika alapján az az elvárható, hogy körülbelül 8-9 másodpercnyi inger alatt a rövid, efölött a hosszú ingert jelképező kulcsot bökik meg, és az 1-től 16-ig terjedő skála közepén gyakrabban tévesztenek, mint a két szélén. Ez azonban nem így történt.
9 illetve 10 másodperces inger esetén nagyobb találati aránnyal dolgoztak a galambok, mint 7 és 8 másodpercnél, és 1-4 másodpercnél gyakrabban sorolták a megfelelő csoportba az ingerhosszúságot, mint 13-16 másodperc esetén.
Ez arra utal, hogy a galambok fejében feltehetőleg nem lineáris, hanem logaritmikus függvény szerint rögzülnek az időtartamok, a hosszabb ingereknél az egyes időmegfelelők összetorlódnak, míg rövidebb ingerlésnél pontosabban meg tudják ítélni a behatási időt.
A csapatban élő állatok tovább élnek
Egy új kutatás szerint azok az emlősök, amelyek csapatokban élnek, általánosságban véve hosszabb életűek, mint a magányosak.
Engedély nélküli oroszlánfarmok Dél-Afrikában
Az oroszlántenyésztés engedélyekkel sem etikus, de egyelőre nem sikerült véget vetni az állatkínzó gyakorlatnak Dél-Afrikában.
Néma békát fedeztek fel Tanzániában
Egészen szokatlan tulajdonságú új békafajt fedeztek fel Afrikában: az állatnak egyáltalán nincs hangja.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
