Duna-túra a természeti értékek védelméért
A Duna belföldi szakasza mentén kezdett gyalogtúrába a WWF Magyarország természetvédő szervezet vezetője hétfőn Dunakilitinél azzal a céllal, hogy a folyó természeti értékeire és az azokat fenyegető veszélyekre hívja fel a figyelmet.
A Duna-túra elnevezésű háromhetes akció teljesítésére vállalkozó Márkus Ferenc az MTI-nek elmondta: kezdeményezésével azt kívánja elérni, hogy a jövőben a Dunán tervezett mesterséges beavatkozások során a gazdasági megfontolások mellett az ökológiai és a helyi közösségek egyéb érdekekeit is vegyék figyelembe. A WWF igazgatója utalt arra az európai uniós közös szándékra, amely a folyó egész vonalán megteremtené a hajózhatóság feltételeit.
A 2 milliárd eurós összköltséggel tervezett fejlesztések megalapozására jelenleg már végzik a vizsgálatokat. Magyarországon 500 millió forintos költségkerettel 2007 őszére készül el az a már megkezdett megvalósíthatósági tanulmány, amely a hajózáshoz szükséges vízügyi-műszaki megoldásokat méri fel – jelezte Márkus Ferenc.
A WWF Magyarország tudomása szerint a határokon belül legalább 20 olyan sekély folyószakasz található, ami a jelenlegi hajóflotta számára közlekedésre nem alkalmas. Előzetes számítások szerint 70 milliárd forint fejlesztés kell ahhoz, hogy a 2, 70 méteres biztonságos hajózási vízmélység az év legalább 240 napján biztosított legyen. Márkus Ferenc szerint eleve más megközelítés szükséges. Elsősorban azt kellene megvizsgálni, hogy a hajóflottát hogyan lehet a jelenlegi vízmélységekhez igazítani – hangoztatta.
Hozzátette: már léteznek olyan sekély merülésű hajók, amelyek a legtöbb helyen szükségtelenné tesznek beavatkozásokat. Az igazgató beszámolt arról, hogy a mederkotrás, illetve a folyó szűkítésével célzott medermélyítés közvetlen és közvetett ökológia veszélyekkel is jár.
A gyorsuló folyású Duna medereróziót okoz és a folyó menti térségek talajvíz-szintjét is befolyásolja. A meder alján számos olyan élőlény, köztük halak találnak otthonra, ikrázóhelyre, amelyeknek eltűnése a biológia egyensúly megbomlásával járna.
Márkus Ferenc közölte, hogy a Duna ökológiai állapotára már csak azért is ügyelni kell, mert az EU víz keretirányelve azt előírja. A direktívának megfelelően minden tagállamnak el kell érni, hogy folyóik “jó ökológiai állapotba” kerüljenek.
A hétfőn este a Felső-Szigetközben, a Fertő-Hansági Nemzeti Park lipóti vendégházában éjszakázó Márkus Ferenc a tervek szerint június 27-én ér a Duna-túra mohácsi záróeseményére. Addig 450 kilométert gyalogol összesen, nap mint nap más-más szakember társaságában. Erőfeszítéseit 270 Duna menti település és 300 civil szervezet támogatja.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
