Felmérés a fővárosi hobbi-állattartási szokásokról

A fővárosi lakosság közel fele tart az otthonában valamilyen állatot. Ennek 29 százaléka kutya, 17 százaléka macska, hat százaléka hal vagy díszmadár; a kisemlős, hüllő és egyéb házi kedvencek aránya pedig öt százalék alatt van. Ugyanakkor érdekes jelenség, hogy a kutyák fele nem kertes házban, hanem lakásban él, a macskák esetében ez jóval nagyobb arányt jelent (64 százalék) – derült ki a Studio Metropolitana Kht. fél évvel ezelőtt, a fővárosi lakosság körében végzett felméréséből.

Igen engedékenynek tűntek a megkérdezettek a tekintetben, hogy hány kutya tartását engedélyeznék a lakásban. A megkérdezettek több mint hatvan százaléka egy kutya tartását megengedné a lakásban, közel húsz százaléka, pedig akár két kutyáét is, és csak tíz százalékuk gondolja úgy, hogy a kutya nem lakásba való. A macskák esetében engedékenyebbnek mutatkoznak a fővárosiak –állítja Ongjerth Richárd, a Studio Metropolitana Kht. ügyvezető igazgatója – ugyanis több mint húsz százalék két macska tartását is megengedné. Mindkét esetben a legfiatalabbak és a legmagasabb iskolai végzettségűek tűntek engedékenyebbnek.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy mennyire zavarják a fővárosiakat az állattartásból eredő „mellékhatások”. A megkérdezettek háromnegyedét nagyon zavarja a kutyapiszok és – bár nem közvetlenül az állattartáshoz kapcsolódóan – az eldobott szemét. Érdekes megállapítás, hogy a kutyaürülék nem csak azokat zavarja, akiknek nincs kutyájuk, hanem a kutyatartók háromnegyedét is.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák, hogy a felmérésből kiderült, a lakósság számára nem maguk az állatok, hanem a nem megfelelő tartásuk okoz problémát. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint fele gondolja azt, hogy a fővárosban túl sok kutyát tartanak, és a városi környezet nem kutyáknak való. Ennek ellenére kevesen vélik úgy, hogy szükség van komolyabb megszorító intézkedésekre.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy a lakosság milyen intézkedéseket tartana elfogadhatónak vagy kívánatosnak a kulturált állattartás érdekében. A megkérdezettek 99 százaléka szigorúan büntetné az állatkínzást, és ha valaki kidobja az utcára az állatot. Hasonlóan magas arányban büntetnék, ha valaki nem takarítja el a kutyája után a piszkot, vagy beviszi az állatot a játszótérre.

A nagyobb beruházások, mint speciális kukák kihelyezése vagy kutyafuttatók létesítése széles körben támogatandó intézkedésnek tűnik – kilencven százalék – ugyanakkor már jóval kevesebben gondolják, hogy erre a kutyatulajdonosoknak külön áldozniuk is kellene; ugyanis csak negyven százalék támogatja az ebadó bevezetését. A megkérdezetteknek, pedig csak a harmada támogatná olyan rendelet bevezetését, ami a szomszédok beleegyezéséhez kötné a kutyatartást.

A felmérés része volt a fővárosi önkormányzat 2003 óta tartó köztisztasági kampányának, melynek keretében egyrészt beruházásokkal – járdatisztító gépek üzembe helyezése, kutyafuttatók létesítése – másrészt szemléletformáló reklámkampánnyal próbálják az állattartás okozta köztisztasági problémát csökkenteni. Bár az elmúlt években megfigyelhető egyfajta pozitív változás a kutyatartók körében, ami leginkább a társadalmi nyomásnak tulajdonítható, azért még bőven akad tennivaló.