A szaharai homokvihar pusztítja a Karib-térség korallzátonyait?
A Szahara homokviharaiban, a sodródó homokszemcsékre tapadó gombák és baktériumok messze nyugatra is eljutnak. Kutatók kimutták, hogy az UV sugárzás nem képes teljes mértékben elpusztítani a kórokozókat, így a „túlélők” a Karib-térségben is kifejtik hatásukat, többek között a korallzátonyok pusztítása révén.
A szaharai homokvihar messzire nyúló hatása nem mai jelenség; ezt bizonyítja Charles Darwin természettudós 19. század közepén készült feljegyzése is: „A homok olyan nagy mennyiségben rakódik le, hogy teljesen beborítja a fedélzetet, és szemfájást okoz a legénységnek. A romló látásviszonyok már több hajó elsüllyedéséhez vezettek, és nem csak az afrikai partok közvetlen közelében, hanem a parttól akár több ezer mérföldre is” Azóta már nemcsak a tengerészek feljegyzéseiből, hanem műholdfelvételeken is jól nyomon követhető, elemezhető a jelenség.
A lenti, márciusban készült NASA műholdfelvételen is látható, hogy a Szaharából induló és az óceán felett átkelő homokviharok teljesen beborítják a Kanári-, és a Zöld-foki-szigeteket, elérve egészen a Karib-térségig.
Algavirágzás és korallpusztulás a Karib-térségben
Amióta a tudósok felfedezték, hogy a Karib-térség meleg vizében a korallzátonyok kifehéredését okozó kórokozók Nyugat-Afrikában is megtalálhatók, a szaharai homokvihar, mint transzatlanti mikroba szállító került a kutatások középpontjába.
Az elmúlt öt év során számos bizonyítékot találtak. A Karib-térségben jelentkező tömeges tengeri sün és korallpusztulás azokban az években fokozódott, amikor a homokviharok intenzitása is felerősödött. Késő nyáron a Karib-térségben olyan baktériumok és gombák mutathatók ki a levegőből, amelyek Afrikában jellemzőek – nyilatkozta a Spiegel Onlinenak Dale Griffin, az ameirkai Geological Survey (USGS) kutatója.
Az Atlanti-óceán középső térségében vett negyven levegőmintának több mint a felében (24) kimutattak mikroorganizmusokat, többek között a Gordonia terra-t, amely emberi bőrbetegségért felelős, illetve a Massaria rosatii-t, egy a platánokat megtámadó gombafélét.
A kutatók szerint a Mexikói-öbölben időnként tapasztalható algavirágzás egyik fő okozója a Szaharából érkező homokvihar. 2001-ben a Limnology and Oceanography című szaklapban megjelent tanulmány szerint az 1999-ben megfigyelt rekordméretű homokvihar Florida nyugati partjainál igen kedvező táptalajt biztosított egy a térségben honos alga túlzott elszaporodásához.
„A szaharai homokvihar kórokozó szállító tulajdonsága leginkább Afrikára nézve jelent veszélyt, hiszen ha például a nyugati parton a termesztett kultúrában vagy az emberek között felbukkan valamilyen betegség, a szélirányban igen hamar eljut más területekre is” – tette hozzá Griffin.
Még ha az UV sugárzás hatására a mikroorganizmusok kilencven százaléka el is pusztul, a homokszemcsékhez tapadva még mindig igen tetemes mennyiség marad életképes, így akár nagyobb utat is „túlél”.
A jelenség nem csak a természetes ökoszisztémára, hanem az emberre is káros lehet. Kutatók jelenleg vizsgálják, hogy a mezőgazdasági kemikáliák, vagy a szennyvízben lévő gyógyszermaradványok mennyire képesek potyautasként átszelni az óceánt.