Hallépcső épül az Ipolyon
Akár már idén is megkezdődhet az Ipolyon tervezett két hallépcső kialakítása, a tésai és ipolytölgyesi duzzasztók mellett. A 200 millió forint értékű európai uniós pályázat eredményhirdetésére a napokban kerül sor.
A hatvanas években a folyón végzett szabályozási munkálatok révén, elvágták a folyó amúgy igen gazdag halállományának (pl. márna, a menyhal, a paduc és a különféle keszegek) vándorlási útját az alsó szakasz és a felső szakaszon lévő természetes ívóhelyek között, melynek következtében az állomány erősen lecsökkent.
A tervezett beruházás során kiegyenlítik a duzzasztóknál lévő két méteres szintkülönbséget. A duzzasztó mellett a folyómederben kis medencék lépcsőzetes elhelyezésével a folyómeder „fokozatos” lejtésűvé válik. Az így kialakult kisebb szintkülönbség és a lassúbb áramlás révén a halak és más vízi élőlények zavartalanul vándorolhatnak le, illetve fel a folyón.
Az ipolytölgyesi hallépcsőnél földbe süllyesztett megfigyelőhelyeket is kialakítanak, ahol a turisták az üvegfalon át megfigyelhetik a folyó élővilágát.
Hasonló hallépcső és megfigyelőhely található a Szigetközben, Cikolai-ágrendszer alsó torkolatánál, Denkpálnál, amelyet szakértők körében is példaértékűnek tartanak természetes jellege miatt.
Várva várt műtárgy
A Mosoni-Duna ökológiai és vízgazdálkodási szempontból is messzemenő jelentőségű gönyűi duzzasztóműve kategóriájában az ország legújabb, egyszersmind legmodernebb beruházása.
Békaevolúció Csernobilban
Csernobilban a levelibékák egy része fekete - ez pedig az állat evolúcióját jelzi.
Gorillák és csimpánzok barátsága
Először dokumentáltak olyan eseteket, amelyekben vadon élő csimpánzok és gorillák között fennálló társas kapcsolatokra derült fény.
A pálmák több mint felét fenyegeti a kihalás
A Kew Gardens királyi botanikus kert szakemberei svájci
Az év végén végleg bezár a párizsi madárpiac
A Párizs belvárosában, a Cité-szigeten, nem messze a
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
