Két fajból egy lett a laboratóriumban!
Két lepkefajt szaporítottak egymással a laboratóriumban azért, hogy létrehozzanak egy önálló harmadik fajt. Az érdekes eredményről a Nature folyóirat számol be.
Egy fajon belül az egyedeknek képesnek kell lenniük egymással szaporodni úgy, hogy életképes utódokat hozzanak létre.
A mostani tanulmány azt bizonyítja be, hogy két állatfaj képes az evolúció folyamán eggyé alakulni. Ez pont az ellentéte a sokkal gyakoribb forgatókönyvnek, amikor egy faj divergál és két új faj keletkezik belőle.
A Heliconius heurippa lepke minden jel szerint a hibrid speciáció nevű folyamat „terméke”. Úgy tűnik, ez a feltűnő piros és sárga csíkos lepke két létező változatból jött létre.
Genetikai összeférhetetlenség
Eddig úgy gondolták, hogy a hibrid speciáció ritka az állatoknál, hiszen a hibrid utód túlélése és szaporodása kevésbé valószínű, mint a szülőfajok esetében. Ennek oka, hogy a különféle fajokból származó gének olykor „inkompatibilisek”. Jól ismert példa az öszvér, a szamár és a ló steril hibridje. Hasznos nehéz terhek cipelésére, de szaporodási szempontból zsákutca.
Egy panamai, kolumbiai és angol kutatókból álló csoportnak viszont sikerült laboratóriumban újra létrehoznia a Heliconius heurippa lepkét két másik lepkefaj, a Heliconius cydno és a Heliconius melpomene keresztezésével.
„Az a tény, hogy laboratóriumban sikerült ’újrateremtenünk’ ezt a fajt, eléggé meggyőző arra nézve, hogy milyen úton jött létre a természetes faj” – mondja az egyik társszerző, Chris Jiggins, az edinburgh-i egyetemről.
A másik szerző, Jesus Mavarez, a panamai Smithsonian Trópusi Kutatóintézetből így nyilatkozott: „Azt tapasztaltuk, hogy a szárnymintázat szinte teljesen megegyezik annak a hibridnek a szárnymintázatával, amelyet néhány hónap alatt hoztunk létre, a H. cydno és a H. melpomene csupán három generáción át végzett laboratóriumi keresztezésével.”
Az új faj
Szárnyminázatok
A lepkék szárnymintázata valószínűleg létfontosságú az új fajok kialakulásában, mivel a minták jelzésként szolgálnak a szaporodáskor. Ezek a lepkék rendkívül gondosan igyekeznek a saját fajukra jellemző szárnymintázatú párokat találni maguknak.
A H. heurippa egyedeinek szárnymintázata párként nem kívánatossá teszi őket a szülőfajok tagjai szemében, de egymás számára vonzók, így megerősítve a mintázatot és kialakítva az új fajt.
Ezek a specifikus szárnymintázatok döntő fontosságúak a ragadozók elijesztésében is. A lepkék mérgeket termelnek, és a ragadozók megtanulják, hogy bizonyos szárnymintázatokat kerüljenek, mert a zsákmány rossz ízű vagy rosszullétet okoz.
Kapcsolódó cikkünk:
Megszökhet kertjeinkből a kokárdavirág és inváziós fajjá válhat
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói inváziós hajlama miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
Beoltják madárinfluenza ellen a kaliforniai kondorokat
A kaliforniai kondort a kihalás széléről igyekeznek évtizedek óta visszahozni, ám a madárinfluenza őket is elérte.
Indul a lakossági fecskeszámlálási akció!
Fecskeles címmel indít újabb lakossági madárszámlálási akciót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely a TermészetLesen program következő állomása - tájékoztatta az MTI-t a szervezet.
Egyszülős családmodell
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb ma élő gyíkfaj: hossza elérheti a három métert, testsúlya pedig a 90 kilót. A hegyes fogú, izmos ragadozó még a vízibivalyokat is elejti.
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
