Megkezdődött a levendulaaratás Tihanyban

A levendula nem őshonos növény a térségben, viszont tájképi és kultúrtörténeti szempontból igen sikeresen „beilleszkedett” az elmúlt közel egy évszázad során. Története a 20. század húszas éveiig nyúlik vissza.

A Tihanyi-félszigeten tulajdonképpen két helyen található nagy kiterjedésű levendulás. Az ún. öreg levendulás a Csúcs-hegy és az Apáti-hegy között húzódik, és a Lóczy Lajos turistaúton haladva érinthetjük. A területen Bittera Gyula, híres gyógynövényszakértő a tihanyi apátságtól bérbe vett területen 1924-ben Franciaországból hozott szaporítóanyaggal kezdte meg a levendulatermesztést.

Mivel a terület szántóföldi művelésre nem alkalmas, és a filoxéra vész után a szőlőgazdálkodás is visszaszorult, a gazdasági hasznosítás kitűnő módjának bizonyult a levendulatermesztés. Az első kísérlet olyannyira sikeres volt, hogy végül Bittera összesen mintegy száz hektárra növelte a termesztésbe vont terület nagyságát. Az itt termett levendula illóolaj-tartalma igen kimagasló volt, még az eredeti francia ültetvényekről származók minőségét is túlszárnyalta. A levendulasorok közé még a második világháború előtt keserű mandulát ültettek – tudtuk meg Vers Józseftől, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság munkatársától.

Mivel a levendula kapásnövény és művelése nehezen gépesíthető, a hatvanas években az állami gazdaság keretein belül felhagytak a terület művelésével. A levendulás egy részére szőlőt telepítettek, a megmaradt mintegy húsz hektár pedig művelés hiányában kivadult, pontosabban teret engedett az őshonos flóra megjelenésének. Így többek között megjelent itt a védett gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), illetve a selymes peremizs (Inula oculus-christi). A gazdag rovarvilágot többek között az elsősorban mediterrán területekről ismert óriás énekes kabóca (Tibicina haematodes) és a mannakabóca (Cicada orni) képviseli.

Ma már közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés

A területet 1986 óta egy vállalkozó bérli a természetvédelmi hatóságtól. Zátonyi Szilárd, a családi vállalkozás vezetője elmondta, hogy 1995-ben az öreg levenduláson kívül új területen kezdték meg a levendulatelepítést. A Külső-tóval szemben lévő hét hektáros ültetvény nyár közepén kellemes látvánnyal fogadja a félszigetre érkezőket. Az egykori lucernás fokozatos betelepítésével ma már összesen közel harminc hektáron folyik levendulatermesztés a félszigeten.

A mostani aratás során begyűjtött virágból száraz csokrok készülnek. A virágot a Belső-tónál lévő művésztelep nádfedeles pajtájában szárítják mintegy két hétig, majd csokrok illetve illatzsákok formájában értékesítik. Július közepén kerül sor a második aratásra, ugyanis a virágmag csak addigra érik be, és akkor lesz alkalmas olajlepárlásra. Jelenleg a lepárlás Kerepestarcsán történik, de a nemzeti parkkal közösen beadott pályázat keretében remélik, hogy a közeljövőben sikerül Tihanyban létesíteni egy lepárló üzemet, ami egyrészt a helyi lakosság számára munkalehetőséget, ugyanakkor turisztikai látványosságot is jelentene.

Fotó: Vers József

A levendula a mediterrán térségek jellegzetes növénye

A levendula (Lavandula angustifolia) a mediterrán térségek őshonos növénye. A kékes-lila mezők látványa Olaszországhoz, Görögországhoz, de leginkább a dél-franciaországi Provancehoz kötődik. A levendulának nálunk gyakorlatilag nincs kártevője, így a területen nem kell vegyszerezést alkalmazni. Az egyetlen „ellenség” a gyom, ez ellen pedig egyrészt kaszálással, az öreg levendulásban pedig juhokkal védekeznek. Egy-egy bokor akár tíz évig is folyamatos gazdag „termést” hoz, de tízévente erősen vissza kell vágni, mert elfásodik és csökken a hozama. Az aratás sarlóval, illetve sövényvágóval történik.

Tihanyban nem csak ezen a két nagy kiterjedésű területen találkozhatunk ezzel a közkedvelt növénnyel, hanem a házak között járva a kertek és az utcák igen látványos díszeként is. Magyarországon egy-két nagyobb méretű levendulatermesztési kísérlettől eltekintve nem sokan foglalkoznak ezzel a növénnyel, holott a kereslet nagy. Száraz virágként molyűző hatása, olajként pedig gyulladáscsökkentő, nyugtató hatása miatt a népi gyógyászatban és a napjainkban felerősödő természetgyógyászatban előszeretettel alkalmazzák. Habár hazánk nem csak a levendula, de más gyógynövénytermesztés terén is igen kedvező adottságokkal rendelkezik, élőmunkaigénye révén pedig munkahelyteremtő jellege is van, ennek ellenére csak ugyanolyan terület alapú támogatást kap, mint bármely szántóföldi haszonnövény, így nem csoda, ha nem sokan éreznek késztetést arra, hogy ezzel foglalkozzanak.

A Tihanyi-félsziget az oszág első tájvédelmi körzete A Tihanyi-félsziget változatos földtani képződményei, valamint a hazai és európai szinten is egyedülálló szubmediterrán növény- és állatvilága révén 1952-ben került védelem alá, ezzel hazánk első tájvédelmi körzete lett. A földtani értékek közé számítanak a különleges jelentőségű gejzíritképződmények, amelyek hévforrások vizéből keletkeztek; valamint a bazalttufa feltárások. Az évmilliókkal ezelőtti vulkáni tevékenység nyomait őrzi a két kaldéra, amelyben ma a Belső, -és a Külső-tó foglal helyet. A kiemelkedő geológiai értékei miatt 2003-ban megkapta az Európa Diplomás terület címet. A természeti értékek látogatók számára történő bemutatása is az országban elsőként itt valósult meg a Lóczy Lajos tanösvény kiépítésével.