Elszaporodtak a kékalgák a Balatonban

A tartós kánikula következtében gyors változások zajlanak a Balaton vizében, s ezek a tó élővilágát és anyagcseréjét alapvetően befolyásolják. A Keszthelyi-medencében az elmúlt hetekben megduplázódott a kékalgák mennyisége, de a víz fürdőzésre és ivóvíz kivételre továbbra is alkalmas.
A Zalával és a többi befolyóval érkező legfontosabb tápanyagok, a nitrogén és a foszfor egymáshoz viszonyított aránya továbbra is alacsony. Az ammónium, karbamid és nitrát formában jelenlévő nitrogén összes mennyisége az ortofoszfát-foszfor tartalomhoz hasonló nagyságú. A tó vízében mérhető oldott nitrogénformák koncentrációja tovább csökkent, alig néhány mikrogramm literenként. A kedvező időjárási körülmények mellet a tápanyagellátás is a nitrogén kötésére képes kékalgáknak előnyös. Ezért legnagyobb tömegben a fonalas, a légköri molekuláris nitrogén megkötésére képes kékalgák, másik nevükön cianobaktériumok fordulnak elő a vízben.
Az algák mennyiségét jelző klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében elérte a 30 mikrogrammot literenként. A tó többi területén ennél lényegesen kevesebb az alga – áll az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének júliusi jelentésében.
Ez az algamennyiség még nem jelent veszélyt a fürdőzésre és az ivóvíz kivételekre, hiszen 75 mikrogramm/liter értékig (OECD határérték) nyugodtan fürödhetünk a tóban. Érzékeny bőrűeknél azonban a kékalgák sejtfalanyagai kiütést, viszketést, szembe kerülve kötőhártya gyulladást okozhatnak. Ezek a tünetek a strandolás utáni zuhanyozással megelőzhetők, ezért a szakértők mindenkinek ajánlják a zuhany igénybevételét.
A legutóbbi, július 25-26-i minták feldolgozása alapján a zooplankton sűrűsége a tavaszi, koranyári magas egyedszámokhoz képest a tó egész területén nagyon lecsökkent. Míg korábban 300-400 egyedet találtak literenként, a jelenlegi érték mindössze 76-100 egyed literenként. E szervezetek zöme a Fűzfői-öböltől nyugati irányban egészen Szigliget magasságáig az Eudiaptomus gracilis és a Cyclops vicinus nevű evezőlábú rák. A Szigligeti- és Keszthelyi-medencékben pedig az evezőlábú és az ágascsápú rákok (ez utóbbiak közül is elsősorban a Diaphanosoma- és Daphnia-félék) aránya egyenlő, 50-50%. A zooplankton koreloszlását jelenleg a közel kifejlett és felnőtt generációk dominanciája jellemzi, s nagyon kevés a lárva stádium. A zooplankton jelenlegi arculata (kis szervezetszám, kevés fiatal lárva) nem mutat jelentősebb eltérést attól, amely a nagyon meleg vízű nyári időszakokban megszokott.
A befolyókból nagy számban kerültek elő a tipikusan pataklakó halfajok (pl: fenékjáró küllő, domolykó) ivadékai. Így elmondható, hogy a Balatonba folyó kisvízfolyásokban a halak ívása sikeres volt. A befolyók vízhozama az utóbbi hetek igen meleg időjárása miatt számottevően lecsökkent. A vízhozam csökkenése és a meleg időjárás, a halak életterének beszűkülése mellett, a vízterek erős felmelegedését okozza. A meleg miatt csökkenő oxigénkoncentráció, különösen a hajnali órákban, a kisvizekben is halpusztulásokat okozhat.