Olajtól megtisztított pingvinek tértek vissza a tengerbe
Argentínában több tucatnyi frissen megtisztított Magellán-pingvin totyogott be az óceánba a bámészkodók tapsa közepette. Az állatok az első csoportját alkották annak a majdnem 200 ragacsos olajmázzal borított pingvinnek, amelyet kimentettek és lemostak egy olajkiömlés után.
A fém azonosító gyűrűkkel ellátott 49 pingvint egy szélfútta parton bocsátották szabadon, nem messze az argentínai River Plate torkolatától. A további 141, egy máig tisztázatlan, májusi patagóniai olajkiömlést túlélő madár elengedése is hamarosan várható.
Az olajkatasztrófa után, a távoli Santa Cruz tartományban mintegy 220 életben maradt pingvint találtak, de később közülük többen elpusztultak. A 190 túlélőt légi úton a San Clemente del Tuyuban lévő Fundacion Mundo Marinébe, egy Buenos Airestől hozzávetőleg 340 kilométerre lévő tengeri létesítménybe szállították.
A vándorló tengeri madarakat ott többször megmosták, amíg testük megszabadult a ragacsos olajtól és tollaik újrarendeződtek, s így visszanyerték a vízhatlanságukat, ami létfontosságú a fagyos déli Atlanti-óceánban.
Valeria Ruoppolo, a madarak megmentésében segédkező Nemzetközi Állatjóléti Alapítvány állatorvosa azt nyilatkozta az AP hírügynökségnek, hogy még péntek előtt további 50 pingvint engednek vissza a tengerbe, a többit pedig a következő hetekben.
Május elején fekete ragaccsal bevont pingvinekre akadtak Dél-Amerika déli részén, a Magellán-szorosnál is. A hatóságok először 70 elpusztult Magellán-pingvint találtak a szorosnál lévő Cabo Virgenes természetvédelmi területen, 2500 kilométernyire Buenos Airestől. A melegebb hónapokban mintegy 400 000 pingvin él e vidéken.
Sajnos sok hajóból kerül szándékosan vagy véletlenül olajszennyeződés a tengerbe. Pingvinek százai pusztulnak el emiatt, a pontos számot még becsülni is alig lehet.
Ruoppolo elmondta, hogy a rehabilitációs erőfeszítéseket a dermesztő Santa Cruz tartományban, a Rio Gallegos közelében fekvő eredeti mentőhelyen akadályozta a hideg. Ezért úgy döntöttek, hogy repülővel a melegebb éghajlatú San Clemente del Tuyuba szállítják az állatokat, így gyorsítják fel a felépülési folyamatot.
A madarak ismételt mosások és szárítások sorozata után nyerik vissza tollazatuk vízhatlanságát. Ezen aprólékos eljárás helyreállítja a tollak normális helyzetét, így újra összekapcsolódnak egymással és szigetelőréteget képez a madár teste és a hideg víz között.
Bármily sziszifuszi munkának is tűnik a madarak rehabilitálása, mégis fontos feladatot tölt be a pingvinek megmentésében. A legjobb kétségtelenül a tengeri olajszennyezések megszüntetése lenne, de ez egyelőre még csak álom.