Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Természet

Növekszik a hazai gyurgyalag állomány

National Geographic Magyarország

Kevesen ismerik, holott egyik legszínpompásabb madarunk a gyurgyalag. A hazai állomány nyolcvanas-kilencvenes években tapasztalt drasztikus csökkenése leginkább az építkezések és a homokbányászat miatti zavarásnak tulajdonítható. Az MME tíz éves gyurgyalag védelmi programja révén sikerült "növekvő pályára állítani" a hazai költőállományt.

Az elmúlt évtized átfogó természetvédelmi munkái révén sikerült megállítani a magyarországi gyurgyalagok (Merops apiaster) állományának drasztikus csökkenését: a hazai költő állomány stabilizálódott, sőt, bizonyos területeken növekedést mutat. Jelenleg a becsült hazai költőállomány 20-25 ezer pár körül van.

Az 1980-90-es években tapasztalt állománycsökkenés okainak feltárására, és a folyamat megállítására indította el 1996-ban az MME a gyurgyalag védelmi programját. A program koordinálását a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület végezte, majd 2001-től kezdve az MME-n belül folytatódott.

Mivel a gyurgyalag homok- és löszfalakban fészkel, így leginkább homokbányák területén, felhagyott építési területeken visszamaradt homokfalakban, szeméttelepeken és löszmélyutaknál találkozhatunk velük. Az állomány csökkenése elsősorban a fészkelő helyek pusztulásával, és a madarak fészkelési időszakban (május-augusztus) történő zavarásával volt magyarázható.

Az építkezések és a bányászat jelenti a legnagyobb zavarást

Ez egyrészt a felhagyott homokbányák falának beomlását, a falak „elöregedését”, felrézsűsödését, benövényesedését jelenti; ilyenkor ugyanis nem áll rendelkezésre friss fal, ahol a madarak fészek üreget fúrhatnának maguknak. Ugyanakkor emberi tényezők is közrejátszanak. Komoly zavarást jelent, ha a fészkelési időben zajlik a homokbányászat vagy az építkezés. Ilyenkor a madarak elhagyhatják a telepet, és máshol próbálnak fészkelőhelyet keresni.

Egyes felhagyott homokbányáknál a falat mesterségesen is felrézsűsítik, hogy elkerüljék a falomlás miatti baleseteket. Viszont ez a madaraknak igen kedvezőtlen, hiszen csökken a számukra alkalmas falfelület nagysága. Ezek a tények számos konfliktus forrását képezik a telektulajdonosok, beruházók és a természetvédők között.

„Mivel védett madárról van szó, a fészek tönkretétele vagy zavarása büntetendő, de az elmúlt évek tapasztalata azt bizonyítja, hogy megfelelő tájékoztatással és egyeztetéssel a legtöbb helyzetben kialakítható kompromisszumos megoldás” – mondta el lapunknak Bagdi Antal, az MME gyurgyalag-védelmi programjának vezetője.

„Például, ha van rá mód, egy veszélyes homok- vagy löszfalat érdemesebb elkeríteni. Így csökken a balesetveszély, és a madarak is jól járnak. Éves szinten sajnos több alkalommal kénytelenek vagyunk a hatóságok bevonásával leállíttatni a fészkelő telepen zajló munkálatokat, hogy megvédjük a már lakott telepeket” – teszi hozzá a szakértő.

A tájékoztatás, szemléletformálás sikerét bizonyítja, hogy míg korábban a méhészek irtották a gyurgyalagot, mint kártevőt, ma már alig találkozni ilyen esettel. A gyurgyalagot kissé pejoratívan méhészmadárnak is nevezik, hiszen megdézsmálja a méheket, ezért a méhészek nem ritkán pusztították. A tájékoztatás és a szakmabeliekkel történt megfelelő egyeztetések révén sikerült azonban a méhész-társadalmat meggyőzni, hogy más módszerekkel hatékonyabban lehet védekezni e madár-faj ellen: többek között elég, ha körültekintően választják meg a kaptárok helyét, 2-3 kilométer távolságban a fészkelőhelytől; vagy riasztókat használnak a madarak távoltartására.

A „falfelújítás” az egyik legfontosabb munka

A program keretében a tájékoztatáson, szemléletformáláson kívül konkrét fészkelőhely-védelmi munkák is zajlanak. Az MME helyi szervezeteinek munkatársai és önkéntesei minden évben már a madarak megérkezése előtt elkezdik a már ismert, vagy újonnan feltérképezett falak ellenőrzését. Ahol szükséges, frissítik a falakat, (a gyurgyalag, de még inkább a szintén homokfalakban fészkelő partifecske a friss felületet szereti, ez a legalkalmasabb a fészeképítésre), ami gyakorlatilag abból áll, hogy munkagéppel vagy kisebb partfalak esetében kézi erővel, függőleges állapotba hozzák azokat.

 Egy partfal feljavítási munkálatai

Egy partfal feljavítási munkálatai

„Kevéssé ismert fajról van szó, hiszen a gyurgyalag ritkán fészkel lakott területen, szemben az ismertebb partifecskével, amely akár lakóépületek frissen ásott alapjaiba, vezeték csatornába, emberi tevékenységhez közel, néhány tíz méterre is fészkelhet, ha megfelelő minőségű falat talál magának. Mivel a gyurgyalag igen látványos, színpompás madár, akik megismerik, általában hamar meg is kedvelik és szeretnének még többet megtudni a róla” – mondja Bagdi Antaltól.

Az MME szakemberei egyre gyakrabban kapnak lakossági megkeresést új fészkelőhelyek bejelentéséről, illetve olyan építkezésekkel kapcsolatban, amely fészkelőhelyet veszélyeztet. Szerencsére olyan esetek is vannak, hogy maga a telektulajdonos vagy beruházó fordul a szakértőkhöz az építkezési munka megkezdése előtt, hogy hogyan menthetné meg az ott fészkelő állományt.

A gyurgyalag védelmi program keretében a partifecske (Riparia riparia) fészkelő állományának védelme, feltérképezése párhuzamosan folyik. Partifecskével külön MME program foglalkozik, de szoros együttműködés jellemzi a munkákat a két faj tekintetében, hiszen költőhelyük jellege megegyezik.

Magyarország a gyurgyalag egybefüggő európai elterjedésének északi határa. Tőlünk északra már jóval kisebb a fészkelő állomány nagysága. A legnagyobb európai telepei Spanyolországban, Portugáliában, Oroszországban és Törökországban találhatóak; Nyugat-Európában csak foltokban fordul elő.

Habár a hazánkban sok helyen éktelenkedő – nem csak tájképi, de környezetvédelmi szempontból is problémás – felhagyott homokbányák, építési területek, szeméttelepek, parlagon hagyott, csuszamlásos területek láttán sokszor irigykedve nézzük a németországi, ausztriai gyönyörűen füvesített földeket, a gyurgyalag szempontjából ez a nálunk található rendezetlenség kedvező, hiszen ezeken a területeken találnak fészkeléshez alkalmas falakat.

A legnagyobb hazai állományok Baranya, Tolna, Zala, Komárom-Esztergom, Pest, Borsod, és Szabolcs-Szatmár megyében találhatók.

Jelenleg az MME 23 helyi csoportja, mintegy 250 fő segítségével vesz részt a munkálatokban. Az ország 14 megyéjében foglalkoznak a gyurgyalag védelmével, felmérésével, így a szakembereknek nagyobb rálátásuk van a veszélyeztető tényezőkre, és könnyebb lépéseket tenniük a problémák orvoslására. Az országos lefedettség jónak tekinthető, de egyes területeken még nincsenek helyi programvezetők, akik részt vennének a felmérési, védelmi munkákban.

.

Legszínpompásabb madarunk
Egyik legszínpompásabb madárfajunk, a gyurgyalag a szalakóta-alakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a gyurgyalagfélék családjába (Meropidae) tartozik. A 6-7 tojásból álló fészekaljat a mintegy két méter hosszú, falba vájt üreg végébe építik. A kotlásban és az etetésben a tojó és a hím is részt vesz. A gyurgyalag az egyik legkésőbb érkező vonuló fajunk. Május elején érkezik, és szeptember közepéig már el is vonul. Nyár végén megfigyelhető vonuló csapatai gyur-gyur hangjukról messziről felismerhetők.

Fotók: Bagdi Antal

Kapcsolódó link:

  • MME:Gyurgyalag és partifecske védelmi program

  • Hozzászólások

    Mesebeli palota

    Mesebeli palota

    Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

    Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

    Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

    A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket