Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Természet

Kinek mit jelent a Duna?

National Geographic Magyarország

A magyar lakosság a Duna fő értékének az ivóvíz biztosítását tekinti és a legjelentősebb veszélyforrásnak az ipari szennyezést tartja - derült ki a WWF Magyarország és a Cognative Kft. a Víz Világhét alkalmából kiadott, nyár folyamán készített felméréséből.

Melyek a Duna legfontosabb értékei a magyar lakosság számára? Milyen veszélyeket tartanak a Dunára nézve fenyegetőnek? Mit tesznek az emberek személyesen a Duna védelme érdekében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Cognative Kft. abban a közvélemény-kutatásban, amelyet a WWF Magyarország felkérésére, annak támogatásaként végzett. 2006 nyarán két hullámban, reprezentatív városi mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.

A megkérdezettek 88 százaléka szerint az ivóvíz biztosítása egyike a Duna legfontosabb értékeinek, míg 69 százalékuk az első helyen állóként említette. Más funkciók, mint például az áruszállítás, személyhajózás, üdülés csak nagyon kis arányban álltak az első helyen. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének fontosak, hiszen az áruszállítást a megkérdezettek 63 százaléka, a személyhajózást 58 százaléka, a gazdag élővilágot 54 százaléka, míg az üdülést, kirándulást 51 százaléka nevezte meg a folyó jelentős értéke egyikeként. A folyó mentén található szép tájakat a válaszadók közel fele, a halászatot pedig egyharmada emelte ki.

Vén folyónk természeti értékeinek fennmaradását évtizedek óta káros emberi beavatkozások fenyegetik. A kutatás vezetői fontosnak tartották megtudni, hogy mit gondolnak az emberek, melyek a legsúlyosabb veszélyeztető tényezők? A válaszok közül kiemelkedik az ipari szennyezés: a lakosság háromnegyede ezt tartja a legkomolyabb veszélyforrásnak, de szinte mindenki (97 százalék) megemlítette. A lakossági szennyvizet (90 százalék), a szemetelést (79 százalék) és a mezőgazdasági szennyezést (69 százalék) szintén nagy arányban nevezték meg. Kisebb számban bár, de még mindig meghatározó kör említi az ártéri területek csökkenését (47 százalék), a természetes kanyarulatok átvágását és a duzzasztó gátakat / vízerőműveket a megkérdezettek közel harminc százaléka említi. A természetes kanyarulatok átvágása esetében látszik leginkább a személyes érintettség befolyása: míg a többi esetben nem mutatható ki összefüggés a megkérdezett lakóhelye és a válaszok között, addig ezt a veszélyeztető tényezőt nagyobb arányban említették az Észak-Dunántúlon élők.

Biztató lehet, hogy arra a kérdésre, személy szerint mit tenne a Duna megóvása érdekében, a lakosság háromnegyede mondott valami konkrétumot. Legtöbben (61 százalék) azt válaszolták, nem szemetelnek, ugyanakkor a vízzel való takarékoskodást csak a megkérdezettek harmada, környezetkímélő beavatkozások támogatását pedig kevesebb mint egyötödük, károkozás esetén az illetékes hatóságok értesítését pedig már csak alig egytizedük nevezte meg.

“A felmérés bebizonyította, hogy a Duna az emberek számára nem egy egyszerű hajóút, hanem a természet fontos része. Éppen ezért kéri a WWF, hogy a hajózás korszerűsítését ne a Duna medrének kotrásával és különböző duzzasztóművek beépítésével, hanem inkább a hajók és kikötők fejlesztésével oldják meg.” – kommentálta a kutatás eredményeit Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

Forrás: WWF

Hozzászólások

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

Így hódították meg a mókusok a világot

Így hódították meg a mókusok a világot

A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket