Kinek mit jelent a Duna?

Melyek a Duna legfontosabb értékei a magyar lakosság számára? Milyen veszélyeket tartanak a Dunára nézve fenyegetőnek? Mit tesznek az emberek személyesen a Duna védelme érdekében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Cognative Kft. abban a közvélemény-kutatásban, amelyet a WWF Magyarország felkérésére, annak támogatásaként végzett. 2006 nyarán két hullámban, reprezentatív városi mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.

A megkérdezettek 88 százaléka szerint az ivóvíz biztosítása egyike a Duna legfontosabb értékeinek, míg 69 százalékuk az első helyen állóként említette. Más funkciók, mint például az áruszállítás, személyhajózás, üdülés csak nagyon kis arányban álltak az első helyen. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének fontosak, hiszen az áruszállítást a megkérdezettek 63 százaléka, a személyhajózást 58 százaléka, a gazdag élővilágot 54 százaléka, míg az üdülést, kirándulást 51 százaléka nevezte meg a folyó jelentős értéke egyikeként. A folyó mentén található szép tájakat a válaszadók közel fele, a halászatot pedig egyharmada emelte ki.

Vén folyónk természeti értékeinek fennmaradását évtizedek óta káros emberi beavatkozások fenyegetik. A kutatás vezetői fontosnak tartották megtudni, hogy mit gondolnak az emberek, melyek a legsúlyosabb veszélyeztető tényezők? A válaszok közül kiemelkedik az ipari szennyezés: a lakosság háromnegyede ezt tartja a legkomolyabb veszélyforrásnak, de szinte mindenki (97 százalék) megemlítette. A lakossági szennyvizet (90 százalék), a szemetelést (79 százalék) és a mezőgazdasági szennyezést (69 százalék) szintén nagy arányban nevezték meg. Kisebb számban bár, de még mindig meghatározó kör említi az ártéri területek csökkenését (47 százalék), a természetes kanyarulatok átvágását és a duzzasztó gátakat / vízerőműveket a megkérdezettek közel harminc százaléka említi. A természetes kanyarulatok átvágása esetében látszik leginkább a személyes érintettség befolyása: míg a többi esetben nem mutatható ki összefüggés a megkérdezett lakóhelye és a válaszok között, addig ezt a veszélyeztető tényezőt nagyobb arányban említették az Észak-Dunántúlon élők.

Biztató lehet, hogy arra a kérdésre, személy szerint mit tenne a Duna megóvása érdekében, a lakosság háromnegyede mondott valami konkrétumot. Legtöbben (61 százalék) azt válaszolták, nem szemetelnek, ugyanakkor a vízzel való takarékoskodást csak a megkérdezettek harmada, környezetkímélő beavatkozások támogatását pedig kevesebb mint egyötödük, károkozás esetén az illetékes hatóságok értesítését pedig már csak alig egytizedük nevezte meg.

“A felmérés bebizonyította, hogy a Duna az emberek számára nem egy egyszerű hajóút, hanem a természet fontos része. Éppen ezért kéri a WWF, hogy a hajózás korszerűsítését ne a Duna medrének kotrásával és különböző duzzasztóművek beépítésével, hanem inkább a hajók és kikötők fejlesztésével oldják meg.” – kommentálta a kutatás eredményeit Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója.

Forrás: WWF