Tűzálló kardhalakat fogtak ki a Földközi-tengerből
Az olasz partok mentén kifogott kardhalakból vett mintákban olyan, a szervezetben felhalmozódó brómtartalmú égésgátlókat találtak, melyeket korábban számítógépek, televíziók és kárpitok gyártásánál használtak. Nagy részük használatát ugyan már betiltották az EU-ban, de mégis kimutatható a jelenlétük a kardhalakban; a táplálékláncon keresztül az emberi szervezetbe is bekerül.
A WWF az olasz Siena Egyetem kutatóival készíttette el tanulmányát, melyben kardhalak (Xiphias gladius) vérét vizsgálták. A cél, a Földközi-tenger vegyi anyag szennyezettségének mérése volt. 17 állatból vett mintában 28 féle vegyi anyag jelenlétét nézték: klórtartalmú szerves növényvédőszereket (például DDT), fluortartalmú vegyületeket (amelyeket például teflonbevonatú edényeknél, élelmiszerek csomagolóanyagainál alkalmaznak) és brómtartalmú égésgátló szereket. Mindhárom csoportba olyan vegyületek tartoznak, melyek bizonyítottan vagy feltételezhetően befolyásolják a hormonrendszer működését és hozzájárulnak a idegrendszeri, viselkedési és szaporodási problémákhoz. Klórtartalmú növényvédőt és brómtartalmú égésgátlót mindegyik mintában kimutattak, ugyanakkor fluortartalmú vegyületeket nem.
A kardhalak a tápláléklánc csúcsán álló ragadozók, ezért a bennük talált kemikáliák jól reprezentálják a Földközi-tenger vegyi szennyezettségét. A kardhalakat ráadásul nagy mennyiségben halásszák is, hiszen húsuk igen kedvelt a tengerparti országokban. Így aztán ami a testükben van, az egy kellemes halvacsora alkalmával átkerül az emberekbe is.
„Az európai háztartásokban lévő televíziókban felhasznált égésgátlók a kardhalak szervezetében landolnak. A vizsgálat eredményei is azt mutatják, hogy elengedhetetlenül fontos a vegyi anyagok használatának szigorú szabályozása” – nyilatkozta Prommer Mátyás, a WWF Magyarország környezetpolitikai programvezetője.
Amint arra az új tanulmány is rávilágít, a jelenlegi európai vegyi anyag szabályozás a Földközi-tenger élővilágát sem képes megvédeni a veszélyes vegyi anyagoktól. A WWF korábbi vizsgálatai emberekben, delfinekben, bálnákban, tengeri madarakban és halakban is kimutattak már számos ilyen anyagot.
A kutatás vezetője, Silvano Focardo, a Siena Egyetem professzora elmondta, hogy alig tudunk valamit az 1983 óta bevezetett vegyi anyagok egészségügyi hatásairól. Ráadásul többnyire csak a véletlenen múlik, hogy kiderül egy-egy ilyen vegyület károsító hatása. A kutató még hozzátette, hogy csak egy megfelelő szabályozás jelenthet fényt az alagút végén.
A tervezett vegyi anyag törvény, a REACH alkalmazásával lehet majd azonosítani és kivonni a forgalomból a legveszélyesebb vegyi anyagokat. Ehhez azonban a REACH-nek kellően szigorúnak kell lennie és az EU döntéshozóinak meg kell mutatni a világnak, hogy a politika képes megvédeni bennünket a vegyi anyag szennyezéstől.
Forrás: WWF
Megvan az év madárbarát települése
A pályázók rengeteg olyan példát mutattak be, amellyel egy önkormányzat segítheti a természetvédelmet.
Tonnányi halat mentettek ki a Tisza árteréből
A halak visszakerültek a Tiszába.
Meglepő módszerekkel élik túl az állatok a telet
Egyesek elbújnak, mások összedolgoznak, de vannak, akik inkább hagyják az egészet.
A magyar mérgeskígyó nyomába eredtünk
Egy Škoda Kodiaqkal kísértük el Halpern Bálint herpetológust, aki ritka kígyónk megóvásán dolgozik.
Az etióp farkas néha méhecskének érzi magát
Az etióp farkas ragadozó, a szürke farkas rokona, ám kimondottan szereti a nektárt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
