Döbbenetes elefántmészárlás Csádban

Mike Fay, a Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society) természetvédője és a National Geographic helyszínen tartózkodó kutatója csapatával öt különálló helyet fedezett föl, ahol összesen száz elefántot mészároltak le az orvvadászok.

A felmérést augusztus 3. és 11. között kisrepülőről végezték. Valamennyi elefánttal 2006 májusa óta végeztek, közülük több mint ötvenet néhány nappal tetemük megtalálása előtt öltek meg. Az egyik „vágóhídon” Fay észrevett egy táborhelyet, ahol öt ember tartózkodott hat lóval. Egy orvvadász automata fegyverrel rá is lőtt a fölöttük harmadszor áthúzó repülőre (szerencsére senkit nem sebesített meg), majd a vadorzók hamarosan kereket oldottak.

A Zakouma Nemzeti Park Csád délkeleti részén terül el. Ez a vidék az 1970-es évekig a kontinens legérintetlenebb, vadállatokban bővelkedő vadonjának számított. Harminc éve még a terület 300 ezer elefántnak adott otthont, ez a szám mára 10 ezerre csökkent. A 4900 négyzetkilométeres Zakouma napjainkban az egyik utolsó védőbástyája a közép-afrikai vadvilágnak, hála az EU CURESS (Sudanese-Sahelian Ecosystems Conservation and Rational Utilization – Szudáni-Szaheli Ökoszisztéma Védelme és Racionális Felhasználása) alapítványának.

Mike Fay vezette azt a csoportot is, amelyet 2005-ben bízott meg a csádi kormány és a CURESS, hogy megszámlálják a Zakouma Parkban élő elefántokat. Akkor 3885 állatot találtak, egy évre rá viszont már csak 3020-at. Nem tudni, vajon a csökkenés az elefántok pusztulását jelezte-e vagy a második számlálásból esetleg kimaradt egy nagy csorda. A National Geographic által is támogatott legutóbbi felmérésen az orvvadászat mértékét kívánták megállapítani az esős évszak idején. Ekkor az elefántok kivándorolnak a park határain túlra élelmet gyűjteni, és így ki vannak téve a vadorzók támadásainak.

Az elefántok a parkban a csádi kormány és az EU erős védelmét élvezik, de a parkot az esős évszakban elhagyó sok állatot már nem tudják ilyen hatékonyan megóvni. Csádban tilos bármilyen elefántvadászat, és 1989 óta tiltják az elefántcsont-kereskedelmet is, bár a feketepiaci forgalom egyre növekszik. Zakouma csupán 240 kilométerre nyugatra fekszik a darfúri konfliktuszónától, és a jelenlegi lázadó tevékenység útjába esik Csádban, így ezen az elszigetelt vidéken rossz a közbiztonság és a határok könnyen átjárhatók.

Fay továbbította a mészárlásokról szóló információkat a csádi és az EU tisztviselőknek, akik szükségtervet léptettek életbe az Afrikai Parkok Alapítvány és mások közreműködésével. Ennek keretében növelik a légi megfigyelések számát és kiterjesztik az őrjáratozást a park határain túlra az esős évszak idejére, amely szeptemberig tart. Abban reménykednek, hogy az elkövetkező években megteremtik az orvvadászat légi őrjáratozással való visszaszorításához szükséges anyagi fedezetet és odafigyelést, valamint jelentősen megnövelik a földi biztonságot és információgyűjtést.

Remélhetőleg sikerül kialakítani egy új, az esős évszakban működő orvvadászat elleni bázist a park északi részén, több elefántmészárlási hely közelében. A tábor ugyanolyan őrködési lehetőséget teremtene a vadőrök számára mint, ami annyira sikeres volt a park belsejében.

„Fárasztó feladat az elefántok védelme. Folyamatosan ott kell lennie az embernek, minden nap, évről évre. Ha nem vagyunk ott, előbb-utóbb biztosan orvvadászok áldozatául esnek.” – mondja Fay. A kutató azonban bízik abban, hogy a terület elefántjai nem jutnak a keskenyszájú orrszarvú sorsára, amelyet az orvvadászok teljesen kiirtottak a vidékről az 1980-as években.