A Balatonnál is beköszöntött az ősz
Már nem csak az erdők, mezők, de a balatoni algavilág összetétele és állapota is kora őszi képet mutat. Míg egyes helyeken még csak most tetőzik az algapopuláció, a Keszthelyi-öbölben már megindult a populáció pusztulása.
Keszthelynél már megindult a nyári kánikula idején jelentősen elszaporodott kékalga populáció pusztulása. Mennyiségük jelenleg csak fele a nyári maximumnak – derül ki az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének legfrissebb jelentéséből.
A megmaradt algaállományra a kitartó sejtek képzése jellemző, amelyek segítségével a tó üledékébe süllyedve készülnek átvészelni a számukra kedvezőtlen időszakot a következő év nyaráig. A Szigligeti- és a Balatonszemesi-medencében a kékalga populáció most tetőzik, ezért az a szokatlan helyzet alakult ki, hogy a legtöbb alga nem Keszthelynél (a-klorofill: 33 µg/l), hanem Szigligetnél (a-klorofill: 46 µg/l) van a tóban.
A Tihany félszigettől keletre egészen más algavilág található: fonalas kékalgák nincsenek a vízben, mennyiségük alig egynegyede a nyugati térségének. Ezen a területen a nevezetes és a tiszta vizet jelző balatoni fecskemoszat az uralkodó szervezet, amely szintén tipikus nyári alga, és már megkezdte a kitartó sejtek képzését.
A víz küllemét a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben a víz magas huminanyag tartalma is rontja, mert ezen a csapadékban gazdag nyáron a Zala folyó minden korábbinál több, a Kis-Balaton tározórendszerből kimosódott sárgásbarna színű szerves anyagokkal terhelte a tavat.
A nyár folyamán, a parti kövezéseken a tavaszi aranysága színű kovamoszat bevonat helyett fonalas zöldalgák szakállas bevonata alakult ki. Ezt a bevonatot egyetlen algafaj, a magyarul érdes békanyálnak nevezett moszat alkotja. Ez az alga az alacsony vízállást és a magas hőmérsékletet kedveli, a Siófoki-vízmérce 50 centiméteres állása alatti vízszinteknél képes tömegesen elszaporodni a déli part sekély vizében. Ezen a nyáron a 100 cm-t is meghaladó vízszintek esetén erre nem volt lehetősége.
Csak kevés helyen csökkent a nádas területe
A magas vízállás gátolja a nádas terjedését a Balatonban, de egyes helyeket kivéve, a nádassal borított területek mérete nem csökkent. Az elmúlt évekhez képest viszont több hínár volt a Balatonban. Ez elsősorban a déli parton és inkább lokálisan volt szembetűnő.
A zooplankton jelenlegi arculata (kis szervezetszám, kevés fiatal lárva) nem mutat jelentősebb eltérést attól, amely a nagyon meleg vízű nyári időszakokban megszokott.
A balatoni befolyókon végzett nyári halfaunisztikai felmérések sikeresen befejeződtek. A vizsgálatok során 19 kisvízfolyás 40 mintavételi szakaszáról 29 faj 4927 egyedét fogták ki és határozták meg a kutatók. A fogásokban megjelenő nagy számú ivadék arra enged következtetni, hogy a júliusi kánikula a befolyók halállományaira nem gyakorolt számottevő, negatív hatást.
A Balaton 2006. tavaszi-őszi időszakban egészséges küllemmel és élővilággal rendelkezett, s ez a tény kitűnően szolgálta a tó üdülésre való alkalmasságát – összegzik az idei tapasztalatokat az MTA szakértői.
Ilyen egy túra az uhu éjszakai birodalmában
Az uhu egyedszáma az 1980-as évekre drasztikusan megcsappant hazánkban.
Így készülnek a télre a magyarországi hódok
Ezeknek a rágcsálóknak sok élelemre van szükségük a hideg hónapokra, ugyanis ilyenkor hozzák világra utódaikat.
Kutyahalak százai kerültek a Beregbe
A szakemberek ezzel a lépéssel szeretnék megóvni hazánk őshonos faját az eltűnéstől.
A világ leggyorsabb állatai érkeztek az Alföldre
Vadászat közben képes meghaladni a 300 kilométer per órás sebességet is.
Több tízezer sirályt figyeltek meg Magyarországon
November 15. és 18. között végeztek megfigyeléseket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
