A csimpánzok óvatosak a közúti átkelésnél
Skóciai kutatók nemrégiben megfigyelték, hogy a csimpánzok különös stratégiát alkalmaznak, amikor átkelnek egy forgalmas úton. A veszély mértékétől függően úgy változtatják meg a csoport sorrendjét, hogy mindenki biztonságban átjusson a másik oldalra. Ez a művelet fejlett koordinációs képességet igényel.
Meglepő módon a csimpánzoknak könnyen megy az a művelet, amelyet az ember-szülőknek csak hosszú idő után sikerül csemetéik fejébe „verni”; vagyis, mielőtt átkelnének az úton, álljanak meg a járda szélén, nézzenek balra majd jobbra, és csak akkor lépjenek le az útra, ha biztonságos a terep.
Egy-egy forgalmas úton való átkeléskor a csimpánzok sajátos sorrendet alakítanak ki: a legerősebb csimpánz hímek vezetik és zárják a sort, így védik a sor közepén haladó nőstényeket és a kicsiket.
Egy brit és japán biológusokból álló nemzetközi kutatócsoport egy guineai csimpánzcsoporton azonban megfigyelte, hogy az állatok a helyzet veszélyességétől függően változtatják a csoporttagok sorrendjét.
A vizsgált csimpánzcsoport élőhelyén két út vezet keresztül, amelyeken az állatoknak rendszeresen át kell kelniük. Míg az egyik egy keskeny gyalogút, a másik egy széles autóút. A kutatók tavaly január és április között folyamatosan figyelemmel kísérték az állatok „közúti közlekedését”. A kis gyalogúton történő átkeléskor többnyire a rangsorban a második helyen álló hím ment elől, a sort pedig a rangsorban a harmadik hím zárta.
„A nagyobb és veszélyesebb útnál szintén a második rangú hím nyitotta a sort, viszont a csoport vezetője, az első számú hím őrködött leghátul, hogy az átkelés biztonságos legyen” –számoltak be a kutatók megfigyeléseikről a Current Biology című szaklapban.
Az ilyen viselkedés a természetben igen ritka. Jól példázza viszont, hogy a domináns hímek hogyan irányítják a csoportot, és mennyire rugalmasan viselkednek annak érdekében, hogy a csoport számára maximális biztonságot nyújtsanak. A szakértők szerint ez a viselkedés jól fejlett koordinációs rendszert feltételez, amely segítségével a csimpánzok kitűnően alkalmazkodnak a veszély mértékéhez.
A kutatócsoport szerint valószínűleg az ember és az emberszabású majmok őse is birtokában volt ennek a képességnek. Az új eredmények megerősítették azokat a korábbi – feladatmegoldással, tanulással kapcsolatos – vizsgálati eredményeket, amelyek rámutattak arra, hogy az emberszabású majmok – a gorillák, a csimpánzok és az orángutánok – a legintelligensebb rokonaink.
Kapcsolódó cikkeink:
Szemtelen varjak kergetik a sasokat az Alföldön
Hiába kisebbek, gond nélkül elüldözik a termetes ragadozó madarakat.
Ritka ragadozó madár tűnt fel az Alföldön
Valószínűleg az Északi-középhegységből, vagy az Erdélyi-szigethegységből érkezhetett.
A lopakodás nagymestere végveszélyben: így védik hazánk vadmacskáit
A faj állománya csökkenőben van az erdők feldarabolódása, a házi macskákkal történő keveredés, a táplálékért és az élőhelyért folytatott verseny, valamint a kivadult macskák által terjesztett betegségek miatt.
Páratlan felvételek készültek egy titokzatos medvefajról
A fajt többek között most először figyelték meg párzás, illetve kannibalizmus végrehajtása közben.
Idén számos alkalommal tűntek fel medvék a Bükkben
Késő augusztustól kezdve több videó is készült róluk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
