Kétszáz éves magvak csíráztak ki
Több mint kétszáz éves magvakat sikerült kicsíráztatniuk brit tudósoknak. A magok 1803-ból, Dél-Afrikából származnak, és hosszú hányattatás után végül a Brit Nemzeti Levéltárba kerültek, ahol most véletlenül bukkantak rájuk.
A Brit Nemzeti Levéltárban, egy bőrmappában pihent eddig észrevétlenül az a 32 növényfajtól származó mag, amelyek korát tudósok kétszáz évesre becsülik. A kutatók legnagyobb meglepetésére, több magot is sikerült kicsíráztatni, néhány csíranövény mérete már eléri a több centiméteres nagyságot is.
A magvak legalább 203 évesek, és valószínűleg Jan Teerlink holland kereskedő gyűjtötte össze őket Dél-Afrikában. Ez abban a mappában lévő írásokból derült ki, amelyekben Roelof van Gelder, a Holland Királyi Könyvtár munkatársa rábukkant a magokra is.
„A magvak meglehetősen mostoha körülmények között hányódtak” – mondta Matt Daws, a brit Millennium Magbank kutatója a BBC Newsnak. „Közel egy évig tartó hajóút után a londoni Towerben pihentek, és csak az elmúlt évtizedekben kerülhettek nyugodtabb körülmények közé, így nem sok remény volt arra, hogy kicsírázzanak.”
A pillangósvirágúak közé tartozó Liparia villosa-tól származó mintegy 25 mag közül 16 kicsírázott, és további két másik faj magjai is az élet jeleit mutatják. Míg egyikük egy, a próteafélék családjába tartozó Leucospermum-faj képviselője, a másik valószínűleg egy akáciafaj. A pontos meghatározáshoz meg kell várni a virágzást. „Viszont, ha fáról van szó, akkor bizony sokáig kell még várnunk”- tette hozzá a kutató. Mindenesetre már az is történelmi jelentőségű esemény, hogy egyáltalán csirázásnak indultak kétszáz év hányattatás után.
Nem ezek a legidősebb magvak, amiket valaha is megkíséreltek „visszahozni az életbe”. Négy évvel ezelőtt az USA-ban olyan lótuszmagvakat csíráztattak, melyek korát a radiokarbonos meghatározás során ötszáz évesre becsülték. Nemrég egy izraeli kutatócsoport – állítása szerint – kétezer éves magvakból nevelt datolyapálmát. Habár a most talált magvak jóval „fiatalabbak”, úgy tűnik, sokkal rosszabb körülmények között tárolták őket, így kevesebb esélyük volt a túlélésre.
Ha a növények kifejlődnek, a kutatók a tervek szerint genetikai elemzésnek is alávetik őket, és összehasonlítják a régi növényeket a mai megfelelőikkel, kimutatva, hogyan változtak és alkalmazkodtak az elmúlt két évszázad során.