Meglepő felfedezés a madárpókok selyemszövéséről
Bár hálót nem készítenek, a selyemszövést mesteri szinten művelik a madárpókok is. A selymet sokféle célra használják a petéik védelmétől kezdve a fészkük béleléséig és elrejtéséig.
A tudósok most egy különös selyemkészítő szerszámot fedeztek föl egy Costa Rica-i madárpóknál. A zebra madárpók (Aphonopelma seemanni) nemcsak az utóteste végén lévő szövőszemölcsökből bocsát ki selyemfonalakat, hanem a lábfejei végén lévő parányi, fúvókaszerű képletekből is. A kibocsátott anyag segíti a pókok megtapadását függőleges felületeken is.
„Teljesen meghökkentem, amikor fölfedeztük, hogy egyes pókoknak a lábukból is jön selyem” – mondta a kutatócsoport tagja, Cheryl Hayashi, a riverside-i Kalifornia Egyetemről. – „Ez a kutatás is jól példázza, mennyi fölfedezni való van még körülöttünk a világban.”
A madárpókok belsejében teljes gőzzel dolgozó selyemgyár üzemel. Az aminosavakból felépülő selyemfehérjéket különleges mirigyek termelik. A fehérjék vizes oldattal keverednek mielőtt áthaladnának a kanyargós csöveken, amelyek a madárpók utótestének végén lévő, szövőszemölcsöknek nevezett nyílásokhoz vezetnek. A szövőszemölcsök szelepek módjára szabályozzák a selyemszálak vastagságát. A madárpókok öt- esetleg hatféle selymet készítenek a különféle fölhasználásoknak megfelelően.
Újabb selyemtípus
Most újabb selyemtípussal bővült a választék. A stuttgarti Fémkutató Max Planck Intézet munkatársa, Stanislav Gorb vezette kutatócsoport tagjai arra késztették a zebra madárpókokat, hogy függőleges üvegfelületeken járkáljanak.
Amikor a pók kezdett lecsúszni, a nyolc lába végén lévő csövecskékből bocsátott ki selyemszálakat. A pányvák megakadályozták a pók leesését, és több tucatnyi vékony selyemszálból álló „lábnyomok” maradtak hátra az üvegen. A selyemszálak átmérője az emberi hajénak egy tizedét teszik csak ki.
A madárpókok lábfejét sok ezer mikroszkopikus szőrszál borítja, amelyek molekuláris erőket hoznak létre a felület és a pók lábfeje között. Emellett a lábfejen lévő karmok képesek belekapaszkodni a durva felületekbe, ezzel is növelve a tapadást.
A laboratóriumi séták folyamán azonban a zebra-madárpókok hanyagolták ezeket a tapadási eljárásokat, és helyettük selymet préseltek ki a lábfejeikből. A meghökkentő eredmények ma látnak napvilágot a Nature folyóiratban.
Mi volt előbb?
A selyem újonnan fölfedezett használata és termelése arra készteti a tudósokat, hogy eltűnődjenek, vajon mi volt a pókselyem eredeti funkciója. Azért alakult ki, hogy növelje a súrlódást, vagy ez a feladat csak a szövőszemölcsök kifejlődése után jelent meg, mintegy kiegészítésként?
Hayashi valószínűnek tartja, hogy a madárpók lábaiban lévő szövőmirigyek hasonlóak az utótestben lévőkhöz. A kutatók most e szövőmirigyeket veszik alapos vizsgálat alá.
A National Geographic Kids ajánlja:
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
