Meglepő felfedezés az „agyaras cetek” kommunikációjáról
Biológusok kimutatták, hogy a narválok – a leginkább a 2-3 méterre megnövő agyarukról ismertté vált cetek – egyedenként kifejlesztett külön „nyelven” kommunikálnak egymással. Az egyedi hangképzés feltehetően arra szolgál, hogy felismerjék egymást, és nagyobb távolságokból is összegyűlhessenek.
Több korábbi kutatás is igazolta már, hogy a tengeri emlősök akusztikus jelekkel kommunikálnak a víz alatt. Egy 2006. elején napvilágot látott tanulmányból az is kiderült, hogy az egymástól távolabb élő óriásbálna populációk eltérő dialektust használnak.
A mostani kutatás abból a szempontból újdonság az eddigiekhez képest, hogy az egyes egyedek és nem a populációk közötti kommunikációs különbséget vizsgálta. Ezzel a témával korábban nemigen foglalkoztak a kutatók.
„A kanadai Baffin-szigetnél lévő Admiralty Inlet nevű tengerszorosban három narvált láttunk el hangérzékelő készülékkel. Így folyamatosan nyomon követhettük a cetek mozgását és kommunikációját” – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek Ari Shapiro, a Woods Hole Oceanográfiai Intézettől.
Mivel az egyik készülék a kutatás során elveszett, végül csak két narvál hangját tudták rögzíteni. Shapiro szerint a hangfelvételen egyértelműen meg lehet különböztetni a két egyed „beszédét”, a füttyöktől a hosszabb, dallamosabb hangokig.
Korábban a palackorrú delfinek kommunikációjában szintén kimutatták a füttyszerű hangok jelentőségét, de a narválok esetében ez az első bizonyíték.
A kutatók még igen keveset tudnak a narválok kommunikációjáról, de feltételezik, hogy ezzel a fajta hangjelzéssel kitűnő hallás is párosul. A kifinomult kommunikációs jelrendszerre szükségük is van, hiszen a narválok életük során több ezer kilométert vándorolnak, eközben pedig tartaniuk kell a kapcsolatot a csoport tagjaival – derül ki a Journal of the Acoustical Society of America című szaklapban közzétett tanulmányból.
Kapcsolódó cikkeink:
Előszeretettel látogatják a porcos halak a tengeri szélfarmokat
Úgy tűnik, ezek a szélerőművek nemcsak energiát termelnek, hanem remek élőhelyet is biztosítanak a veszélyeztetett cápák és ráják számára.
Hortobágyi vadlovakat költöztetnek Kazahsztánba
A Przewalski-vadlovak 1997 óta élnek a hortobágyi Pentezug területén.
Így hatnak az inváziós kagylók a Balaton vizére
A kvagga kagylók közel 15 évvel ezelőtt jelentek meg a tóban.
Először készült videó erről a rejtőzködő állatról
A megfigyelésnek köszönhetően számos új dolgok tudtunk meg a faj életmódjáról.
Ezért támadhatnak emberekre a varjak
Azt is eláruljuk, mit kell tenni varjútámadás esetén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
