Tisza: ezer apró tó vidéke?

A BMGE kutatásának vezetője, Koncsos László szerint beigazolódott, hogy az Alföld természetes medencéiben való vízhelyezés hatékony módja az árvízszint csökkentésének, és kétszer annyi vizet tárolhatnak így, mint a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) elnevezésű program mesterséges tározói. Mi több, ez a megoldás beruházásigényét tekintve is sokkal kedvezőbb, a megvalósításához szükséges idő pedig jóval rövidebb, mint ami a tározók üzembe helyezéséhez kell.

„Felesleges drága pénzen tározókat és újabb töltésrendszereket építeni, mikor felhasználhatjuk a természetes domborzat adta lehetőségeket is.” – reagált a kutatás eredményeire Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.

Az idei árvízi vész-védekezés és helyreállítás közvetlen és közvetett költségei mintegy 25 milliárd forinttal terhelték az államkasszát. Ez, a hosszú távú megoldásként államilag elfogadott Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program idei költségvetésének többszöröse. Mindeközben a helyzet nem lett biztonságosabb, hasonló kiadások akár már jövőre megismétlődhetnek.

A WWF és a BMGE által javasolt megoldás az árvízi biztonságon túl egyéb szolgáltatásokat, megélhetést is nyújtana az embereknek. A kiszemelt területek ugyanis az Alföld legmélyebb fekvésű részei. A gyenge termőképességű, tavasszal belvizes, nyáron pedig kőkeményre száradó ún. „mélyártereken” a szántógazdálkodást csak a támogatások tartják életben, így is sok gondot okozva a gazdának. Ha ugyanazt az állami pénzt a víz elhelyezésére, és az így kialakuló vizes területek hasznosításának támogatására fordítjuk, nem csak a gazdálkodók járnak jól, és árvízi biztonság nyerhető, hanem további előnyökhöz is jutunk. A tiszai Alföld ökológiai, gazdasági, turisztikai hasznot hajtó „ezer apró tó vidéke” lehetne, ahol hagyományosan gazdálkodnak, egészséges élelmiszereket termelnek, kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak – áll a WWF sajtóközleményében.

A WWF Magyarország kéri a vízügyi tárcát, hogy vegye figyelembe a legújabb kutatási eredményeket. Ezek alapján a szervezet azt javasolja, hogy a már épülő két tározó befejezésével egy időben kezdjék el kidolgozni a mélyárterekre történő vízkivezetés műszaki részleteit, és a mezőgazdasági tárcával közösen tervezzék meg ennek vidékfejlesztési vonatkozásait is. A területhasználat-váltáshoz szükséges forrásokat a következő hét évre szóló vidékfejlesztési programból lehetne finanszírozni, az épp folyó tervezés során ezeket építsék be a programba.
Forrás: WWF >>