Orsolya, Zsolt2020. október 21., szerda
Természet

Egy élő kövület a nagyvárosban

National Geographic Magyarország

Napjainkban Nyugat-Európában reneszánszát éli a Ginkgo biloba. Ezt a jellegzetes leveléről könnyen felismerhető, gyönyörű őszi lombozatú fát nálunk is egyre több helyen ültetik városi faként. Mégis leginkább széles körben alkalmazott gyógyászati termékként ismert.

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) tulajdonképpen élő kövület, ugyanis a ginkgók a földtörténeti jura időszakban (200-150 millió éve) „élték fénykorukat”.

A Kárpát-medence területén eddig a Ginkgo adiantoides maradványait sikerült fellelni harmadidőszaki – miocén, pliocén – rétegekben. A legfiatalabb maradványok mintegy 1, 3 millió évesek. Napjainkra viszont csak a Ginkgo biloba maradt fenn, ez a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő képviselője. Mivel más ma élő növénnyel nem hozható rokonságba Charles Darwin „élő kövületnek” nevezte el.

Egyetlen természetes előfordulása Kínában található, egy kolostorkertben; innen indult „világhódító útjára”. A XI. századtól fokozatosan elterjedt Japánban és Koreában. A keleti kultúrákban szent faként tisztelik, nem csak gyógyító hatása, hanem rendkívül hosszú élettartama miatt is. A faj egyedei ugyanis akár az ezer éves kort is elérhetik.

Európában a XVII. században jelent meg. Feljegyzések szerint az első – ma is élő – facsemetét 1730-ban ültették el Hollandiában, az utrechti botanikus kertben.

Kétszáz évesek a legidősebb hazai példányok

Magyarországon kétszáz évvel ezelőtt jelent meg a páfrányfenyő. Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy a Szombathely közelében lévő acsádi kastélyparkban 1807-ben ültették az első Ginkgo bilobát, amelyet ma is megcsodálhatunk. Ugyanebből az időből származik a budapesti Füvészkertben lévő kétszáz éves példány is, bár ennek ültetési időpontjáról nincs írásos dokumentum – tudtuk meg Orloci Lászlótól, a Füvészkert igazgatójától.

A fa kétszáz éves „születésnapjára” rendezett ginkgónapok az első része annak a rendezvénysorozatnak, melynek célja, hogy egy-egy növénycsoportot az ahhoz kapcsolódó kultúrával együtt mutassanak be. A hétvégén rendezett ginkgónapokon a kínai művészet, a teakultúra és nem utolsó sorban a növényfajjal kapcsolatos tudományos kutatások eredményei álltak a középpontban.

Bár a növényt magyarul páfrányfenyőnek nevezik, nincs köze a páfrányokhoz, mint azt korábban levele miatt hitték. A ginkgó elnevezés a kínai „ezüst barack” jelentésből ered, és a növény magjának ezüstös színére utal. A biloba pedig a kínai kacsaláb jelentésre vezethető vissza, ami viszont a levél formájára vonatkozik.

Értékes gyógyászati alapanyag és finom csemege

Míg a Távol-Keleten már több száz éve széles körben használják a ginkgót gyógyászati célkora, Európában és Észak-Amerikában csak az elmúlt évtizedekben kezdtek behatóbban foglalkozni gyógyhatásával. A ginkgónak a levelét és a magját egyaránt hasznosítják, ezek ugyanis többek között olyan hatóanyagokat tartalmaznak (ginkgolida, bilobalid), amelyek más növényeknél nem fordulnak elő.

A ginkgó segíti az agy anyagcseréjét és oxigénellátását, az agyi ödéma megelőzését, ugyanakkor előszeretettel használják az immunrendszer károsodása ellen és általános közérzet javítóként is. Kínában a fa magját megpörkölik, és csemegeként fogyasztják.

Szép, de büdös

Az akár 20-30 méteresre megnövő fát látványos, sárga őszi lombozata miatt manapság előszeretettel ültetik a városokban. Ezért nem csak botanikus kertekben, arborétumokban, hanem egyre inkább díszfaként, sorfaként is találkozunk velük, főleg Nyugat-Európában. Magyarországon – az 1980-90-es évektől – szintén egyre több helyre ültetik, bár nem annyira sorfaként, hanem edényekbe. Utcai sorfaként csak Szegeden és Hévízen találkozhatunk velük. A szegedi állomány közel ötven éves, míg a hévízi jóval fiatalabb.

A faj azért alkalmas erre a célra, mert jól tűri a talaj- és levegőszennyezést. Erre bizonyíték, hogy Budapest legszennyezettebb útjain, a Margit-körúton és a Rákóczi úton is életben maradtak páfrányfenyők. Egy Japánban található, történelmi pillanatokat is megélt fa bizonyítja, hogy még ennél rosszabb körülményeket is kibír: az említett fa ugyanis Hirosimától mintegy harminc kilométerre áll, és túlélte az atombomba okozta pusztítást.

Kocka Noémi, a Szent István Egyetem oktatója elmondta, hogy egy kutatás során összehasonlították a ginkgó és más fafajok (pl. akác, fenyőfélék) stressztűrő képességét. Az ólomra, kadmiumra és sóra elvégzett vizsgálatból kiderült, hogy a ginkgó sokkal jobban bírta ezeket a szennyezőanyagokat, amelyekkel városi környezetben a talajban és a levegőben egyaránt „találkozhat”.

A ginkgó mellett szól az is, hogy nem igényel különleges gondozást, és jól tűri a levegőtlen talajt, ami elsősorban az edénybe ültetett növények osztályrésze. Ugyanakkor szintén fontos szempont, hogy nincs fajspecifikus kórokozója. Mivel lassan növő fajról van szó, inváziós fajként nem jelent veszélyt a hazai őshonos növényekre.

Egy nagy hátránya azonban van, és ez a már kifejlett termő fáknál mutatkozik meg: a termés szaga a kutyaürülékre emlékeztet. Ezt a kellemetlen szagot a termésben lévő vajsav okozza. Mivel a ginkgók nagyon lassan fejlődnek, csak húsz éves koruk után fordulnak termőre, a járókelők csak ekkor szembesülhetnek azzal, hogy az addig gyönyörű őszi lombszíne miatt csodált fa mégsem tökéletes.

Ezt elsősorban azzal védik ki, hogy hímivarú fákat ültetnek. Mivel a ginkgónál a fiatal egyedek esetében nehéz megállapítani a nemet, az olcsóbb magról való szaporítás helyett a drágább vegetatív szaporítást kell alkalmazni. Másik módszer a szagprobléma elkerülésére, amit Kínban és Hollandiában előszeretettel alkalmaznak, az erős metszés. Így ugyanis nem engedik beérni a termést, a fa pedig jól tűri a metszést.

Hozzászólások

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket