Rettenetes madár Dél-Amerikából
Argentínában megtalálták az eddig ismert legnagyobb madár kövületét.
Akkora feje volt, mint egy lónak és olyan csőre, mint a sasnak. Az állat több mint 3 méter magas lehetett, tömege megközelítette a 160 kilogrammot. Ragadozó volt: rágcsálókkal, csúszómászókkal és kisebb emlősökkel táplálkozott 15 millió évvel ezelőtt Patagónia síkságain.
Az argentin paleontológusok egy farok nélküli dinoszauruszhoz hasonlítják és szerintük az úgynevezett “rettenetes madarak”, a Phorusrhacidák családjához tartozott. Teljes koponyáját és lábait egy középiskolás diák találta meg Comallo falu közelében.
A lábak tanulmányozásából a kutatók arra jutottak, hogy a “rettenetes” madár nagyon gyors volt, sebessége hasonló lehetett a nanduéhoz. Ezek a madarak voltak a dél-amerikai kontinens legnagyobb ragadozói évmilliókig.
Hatvan millió évvel ezelőtt jelentek meg és 2 millió éve tűntek el, amikor megjelent a mai Panamai-földszoros, amely véget vetett Dél-Amerika addigi szigetszerű elkülönülésének.
A csimpánzok még nem léptek be a kőkorszakba
A csimpánzok számtalan különböző eszközt használnak, ám az éles kőeszközök nincsenek ezek közt.
Rengeteg műanyagot esznek meg a tengeri teknősök
A tengerben található törmelék és szemét 80 százalékát a műanyag teszi ki, s a vízfelszíntől a mélytengeri területekig mindenütt megtalálható.
Séta hazánk egyik különleges botanikus kertjében
A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert nemcsak 180 éves műemlék- és természetvédelem alatt álló tájképi kert, de egyedülálló kuriózum is.
Szőrtolvajok
Ezt talán a legtöbb, madarakkal akár csak hobbi szinten
Az üde mocsári kardvirág
Gyermekkori álmaim közé tartozott, hogy egyszer virágzás közben láthassam a mocsári kardvirágot.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
