Városi vadlúdvonulás

A tó októbertől tavaszig madarak ezreinek nyújt pihenő- és telelőhelyet. Hajnali derengéskor és esti szürkületkor csapatokban érkeznek a tóra a napközben a környéken táplálkozó madarak.

A terület jelentőségét mutatja, hogy az Öreg-tó már 1989 óta a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek közé, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A korábbi 269 hektáros természetvédelmi terület idén mintegy 1300 hektárra bővült, így már nemcsak az Öreg-tó közvetlen környéke, de a Tatától északra lévő, 13 tóból álló Naszályi- és Ferencmajori-halastórendszer is ide tartozik.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a november 24-26-ai hétvégén immár hatodik éve rendezte meg a Tatai Vadlúdsokadalmat. A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a terület természetvédelmi jelentőségére, és szakemberek segítségével betekintést nyújtson a madármegfigyelés rejtelmeibe. A program fő szervezői maguk a ludak voltak.

Az elmúlt napokban madarászok naponta tízezernél is több vadludat figyeltek meg a tavon. Az itt pihenő vagy telelő madarak elsősorban Hollandiából és Németországból érkeznek, és csak akkor repülnek tovább dél felé, ha beköszönt a kemény tél. Végcéljuk Horvátországban a Dráva ártere, Bosznia – Hercegovinában a Neretva deltája valamint Olaszországban a Pó-delta. Enyhe tél esetén viszont akár az egész telet nálunk tölthetik.

Ezek a vonuló madarak nem csak itt, hanem a Fertő-tavon, a Velencei-tó mellett lévő Dinnyési-fertőn, valamint a Duna sekélyebb vizein is nagy számban fordulnak elő.

Szokatlan városlakók

Az olvasóban könnyen felmerül a kérdés, hogy lehet egy város közepén lévő tó ilyen „népszerű” a vándormadarak körében? „A vadludak nem csak a Föld mágneses tere alapján, hanem a nagy tereptárgyak segítségével, vagyis emlékezetből is tájékozódnak. Ez a hely gyakorlatilag egy generációkon keresztül „bevált” útvonal egyik állomása. Az Öreg-tó és környéke még a 16-17 században hatalmas, több ezer hektáros mocsárvidék volt az Által-ér mentén. Egykor még a rózsás gödény is költött itt, amely ma csak Görögországban vagy a Duna-deltában található meg. A mocsarak lecsapolásával a természetes élőhely megszűnt, viszont a mesterséges halastavak láncolata ma is kiváló pihenő- és táplálkozóhelyet biztosít vonuló madarak ezreinek” – tudtuk meg Csonka Pétertől, az MME munkatársától.

Az Öreg-tót napjainkban elsősorban halastóként, valamint vízi sportokra és strandolásra használják. Mivel a város közelsége jelentős fény és zajszennyezést jelent, ráadásul az Által-éren érkező szennyezőanyag sem kíméli a víz élővilágát, a tó az év nagy részében nem tölt be jelentős természeti értéket.

A sekély víz biztonságos pihenőhelyet jelent

Fotó: Imre Tamásné MME

A tó vizét októberben leeresztik a lehalászás miatt, ezáltal közel két méterrel csökken a vízszint. Az így kialakuló 50-70 centiméteres sekély víz a vonuló madarak számára biztonságos pihenőhelyet jelent. A nagyobb kiterjedésű nádas és nyugodt erdős partrész hiánya, valamint a város zavarása miatt a tavon nincs fészkelő madár állomány.

Vannak viszont téli vendégek, amelyek közül a leggyakoribb a vetési lúd (Anser fabalis), a nyári lúd (Anser anser), a nagy lilik (Anser albifrons) és a kis lilik (Anser erythropus), valamint a fokozottan védett vörösnyakú lúd (Branta ruficollis). Ezen kívül a csörgő réce (Anas crecca), a nyílfarkú réce (Anas acuta) és a kanalas réce (Anas clypeata), valamint több búvárféle is gyakori vendég errefelé.

Habár a tó hasznosításában elsőbbséget élvez a halászat és a sport, a természetvédelmi intézkedések sem maradnak el. A tó természeti értékeinek megőrzése és „népszerűsítése” azért is fontos, mert a város a turizmusból él, az őszi madárvonulás pedig ellensúlyozhatja a szezonalítást.

Cél a természetvédelem és a turizmus összehangolása

A védett terület bővítésére – Tatától északra – azért volt szükség, mert a jövőben várhatóan tovább nő a város okozta terhelés, és amikor az Öreg-tó még nincs leeresztve, szükség van alternatív pihenőhelyre a madarak számára. A halastavak területén létesítettek olyan területeket, ahol tilos a madárriasztás és a vadászat, így a madarak biztonságban lehetnek. A gazdálkodókkal való együttműködés nem csak a halastavak gazdáira, de a környező szántók, gyepek kezelőire is kiterjed, és eddig pozitív eredményeket hozott. Ennek előnyeit nem csak a madárvilág, de az egész növény- és állatvilág is élvezi.

A város önkormányzata a közeljövőben átfogó revitalizációs projektet indít el az Öreg-tavon. Ennek egyik célja a szélesebb körű turisztikai hasznosítás feltételeinek megteremtése. Mivel a vízi sportok leginkább a nyári idényre korlátozódnak, nem jelentenek komoly zavarást az ősszel vonuló madarak számára, vagyis a két tevékenység kellő körültekintéssel összeegyeztethető. Több helyen tervezik a parti sáv füvesítését – amire már korábban is volt példa – valamint náddal való betelepítését.

A program keretében Vértesszőlős határában szűrőrendszert is létrehoznának az Által-éren, amely javítaná a tó vízminőségét, és csökkentené az iszap-felhalmozódást. A tóban leülepedő iszap ugyanis komoly terhelést jelent, egyrészt a feltöltődés, másrészt a benne lévő szennyezőanyag miatt.