Hanggal lebegtettek állatokat

Nem ez az első alkalom, hogy élőlényeket ilyen „felemelő élménynek” tesznek ki. 1997-ben a hollandiai Nijmegeni Egyetem fizikusai lebegtettek egy békát erős mágnes segítségével, amely gyenge mágnességet indukált a béka szöveteiben, és taszító mágneses erőt hoztt létre.

A szupravezetők szintén előidézhetnek lebegést azon képességük miatt, hogy taszítják a mágneses mezőket. Ezt a hatást Japánban használták ki, ahol egy fémlemezen álló szumóbirkózót tartottak a levegőben. Hasonló elven kívánják majd működtetni a jövő mágneses lebegő vonatait, noha a jelenlegi Maglev vonatok még hagyományos elektromágnességet használnak a taszító erő kialakításához.

A hanggal lebegtetés (akusztikus levitáció) kevésbé egzotikus. Az eljárás az ultrahanghullámok légnyomását használja ki egy tárgy levegőben tartásához. A hatás elméletét már az 1930-as évek óta ismerik, és a mostani kísérlet vezetői, Ven Csün Hszie (Wen Jun Xie) és Ping-Po Vej (Bing-Bo Wei) korábban már alkalmazta is nagyon sűrű volfrámgolyók lebegtetésére.

Károsodás nélküli lebegés

A lebegtető erő akkor a legerősebb, ha a tárgy mérete nagyjából megegyezik az ultrahanghullámok hullámhosszával. A kínai tudósok olyan mágnes felhasználásával gerjesztették az ultrahangot, amely gyorsan összehúzódik és visszatér eredeti alakjába, ha oszcilláló elektromos térbe teszik, és 20 milliméteres hullámhosszú levegőlökéseket hoz létre. Ez nagyjából megfelelő hullámhossz a hangyától kis halig terjedő méretű állatok lebegtetésére.

Noha az állatok nagyobb károsodás nélkül átvészelték a kísérletet, szemmel láthatóan megzavarodtak a levegőben lebegéstől, amin nem csodálkozhatunk. A hangya megpróbált elmászni, lábaival kapálózva a levegőben, a katicabogár repülésre tárta a szárnyait, a hal és az ebihal pedig megpróbált elúszni.

„Nem lep meg, hogy nem történt sérülés” – kommentálta a hírt a hírügynökségeknek Peter Christianen, aki korábban a hollandiai, nijmegeni laboratóriumban kísérletezett a mágneses levitációval, amely során egy békát lebegtettek.

Hasznos trükk

Fontos, hogy a kísérletek nem csúcstechnológiás cirkuszi mutatványok. Lebegés közben képződő kristályokban például kevesebb hiba keletkezik, és a szabadon lebegő anyagok, amelyek nem érintkeznek semmilyen tárolóedénnyel, nem szennyeződnek, illetve lehetővé válik a folyadékok túlhűtése anélkül, hogy valamilyen külső hatás hirtelen megfagyasztaná őket.

És mi a helyzet az élőlények levitációjával? Elméletben ez szimulálhatja a súlytalanság néhány hatását, amely az űrutazók csontjaira és egyéb szöveteire hat. Az akusztikus levitációt rendkívül nehéz lenne emberi léptékűre átméretezni, de kis emlősöket, például egereket lehetne lebegtetni ily módon.

Jelenleg azonban a munka elsődleges értéke valószínűleg a nagyközönség érdeklődésének fölkeltése.