Valóban afrodiziákum-e a csikóhal?
![](https://ng.24.hu/themes/natgeo/images/logo.png)
Egy februárban induló indiai kutatás során remélhetőleg sikerül végleg tisztázni, hogy a csikóhalaknak tényleg van-e potencianövelő hatásuk, vagy „csak” egy több évezredes tévhit áldozatai.
A csikóhalakat ugyanis (vélt vagy valós) gyógyhatásuk miatt több mint kétezer éve halásszák, a túlhalászás miatt viszont annyira csökkent az állományuk, hogy ma már mindegyik fajuk veszélyeztetett.
Az indiai Nemzeti Oceanográfiai Intézet (National Institute of Oceanography – NIO) a Nemzeti Sejtkutató Intézettel (National Center for Cell Sciences – NCCS) közösen megpróbálja feltárni ennek a szokatlan kinézetű és „pályafutású” halnak a titkát.
„A kutatás eredménye nem csak gyógyszerészeti szempontból lesz hasznos, hanem remélhetőleg segít majd megállítani a mára hatalmas méretet öltő orvhalászatot is. Ugyanis amennyiben bebizonyosodik a csikóhal tényleges gyógyászati hatása, a halászoknak és az orvhalászoknak a jövőben inkább megéri mesterséges csikóhaltenyésztő telepeket létrehozniuk, mint a még meglévő vadon élő állományt lehalászni” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Raidurga Sreepada, a NIO szakértője.
Bizonyított tény, hogy ezeket a különleges formájú állatokat már i.e. 342 óta halásszák. Napjainkban pedig a távol-keleti természetgyógyászatban a leginkább elterjedt gyógyászati alapanyagnak számítanak, elsősorban afrodiziákumként, de asztma és szamárköhögés ellen is használják.
„A kutatáshoz néhány vadon élő egyedet fogunk be, majd egy mesterséges telepen szaporítjuk őket. Amennyiben a kísérletek során bebizonyosodik tényleges gyógyászati és potencianövelő hatásuk, megpróbáljuk meggyőzni a társadalmat, hogy ne a vadon élő állományt halásszák le, hanem hozzanak létre mesterséges tenyésztelepeket” – tette hozzá a kutató.
A februárban kezdődő, három éves kutatás költségei várhatóan 111 ezer dollárba kerülnek. A NIO becslése szerint évente mintegy húszmillió csikóhal kerül forgalomba szerte a világban. Ezen belül India az egyik legnagyobb exportőr, hiszen évente 3, 6 tonna, vagyis mintegy 1, 3 millió csikóhalat értékesít.
Egy kilogramm, azaz mintegy száz darab szárított csikóhalért akár kétszáz dollárt is fizetnek az Egyesület Államokban, ahol a vásárlók zöme kínai származású.
Mivel a kereslet egyre nő, fokozódik túlhalászás, amely sok helyen már a fennmaradó állomány létét veszélyezteti.
Habár korábban Kínában és Ausztráliában is végeztek hasonló jellegű kutatást, az eredményeket nem hozták nyilvánosságra. A jelenlegi kutatás vezetői viszont kihangsúlyozták abbéli szándékukat, hogy a kutatás eredményeit minél szélesebb nyilvánosság elé kívánják tárni, ugyanis véleményük szerint csak így menthetők meg ezek a veszélyeztetett fajok.
Kapcsolódó cikkeink: