A városi madarak elhagyják vidéki tájszólásukat
Egy új tanulmány megállapításai szerint a városba költözött énekes madarak megváltoztatják éneküket. A tudósok tapasztalatai szerint a széncinegék úgy alkalmazkodtak a városi életmódhoz, hogy erdőben élő fajtársaiknál gyorsabb, rövidebb, magasabb frekvenciájú hangokból álló dalokat adnak elő.
A világszerte lejátszódó gyors urbanizáció és az ezzel járó megnövekedett környezeti zaj gondot okoz a hanggal kommunikáló állatoknak, főként a madaraknak.
A városi hangok elnyomhatják a létfontosságú információcserét és megakadályozhatják, hogy a hímek magukhoz csalogassák jövendő párjukat.
A kutatást vezető Hans Slabbekoorn a Leideni Egyetemről azt vizsgálta, hogyan reagálnak a madarak a megnövekedett zajra. Tíz európai nagyvárosban, többek közt Londonban, Párizsban, Amszterdamban és Prágában készített felvételt a széncinegék (Parus major) énekéről. Ezután összehasonlította a dalokat a városokhoz közeli erdőkben élő fajtársakéival. A Current Biology tudományos folyóiratban közzétett eredmények szerint a párcsalogatáshoz és a territórium védelméhez létfontosságú énekek jelentősen eltértek a kétféle környezetben élő madaraknál.
„Az énekek több jellemzőben is különböztek” – mondta Slabbekoorn. – „Valamennyi összehasonlításban azt tapasztaltuk, hogy a városi madarak magasabb hangtartományt használnak. A városi énekek gyorsabbak, különösen az ismétlődő dalfordulatok első elemei esetében.” A kutató magyarázata szerint ez válaszreakció a városban fokozottan előforduló alacsony frekvenciás hangokra, amilyen a közlekedés zaja.
A széncinege széles hangtartományt használ, ami lehetővé teszi, hogy énekét a környezetéhez igazítsa. Ezenkívül új dalokat is képes megtanulni a szomszédjaitól, ha új környezetbe költözik. Egy rotterdami széncinege még egy kék cinege 16 hangjegyből álló dallamát is beépítette saját énekébe.
A tanulmány részben arra is választ adhat a természetvédőknek, hogy a különböző városokban miért figyelhetők meg jórészt azonos madárak: az itt maradó madárfajok egyéb gondok mellett képesek megbirkózni a zajszennyezés okozta hátrányokkal is. A városi élet stresszhatásaiért viszont bőséges a kárpótlás: sok a „kiadó” fészkelőhely, bőven akad táplálék, viszonylag kicsi a konkurenciaharc.
Az énekben bekövetkező változás a speciáció nevű evolúciós folyamat első lépését jelezheti. A speciáció, azaz fajkeletkezés során egy élőlény két vagy több fajra válik szét az elszigetelt populációkra ható eltérő környezeti nyomás hatására.
Slabbekoorn szerint a széncinegék esetében lehetséges, hogy bekövetkezik a speciáció, de mivel az evolúció sok-sok nemzedéken át fejti ki a hatását, nehéz megmondani, ráléptek-e már a madarak erre az útra vagy sem.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
