A garnélarák hím sajátos havi ciklusa
A hím garnélák sajátos "menstruációs" ciklussal rendelkeznek: a vedléssel összefüggésben a régi spermát periodikusan új helyettesíti - állapították meg izraeli kutatók.
Megfigyelték, hogy a sósvízi garnélák spermiuma, amely szabad szemmel is látható az állat áttetsző testében, az idő múlásával egyre sötétebb lesz, és röviddel a garnéla vedlése előtt kiürül, mintha lejárt volna a szavatossága. Ezt követően néhány napon belül a garnélák új spermiumot termelnek – írta Smuel Parnesz, a Ben-Gurion Egyetem professzora.
A white shrimpnek is nevezett garnélák hímjei spermacsomagokkal termékenyítik meg a nőstényeket és miután a garnélák viszonylag átlátszóak, a tudósok a spermacsomagok színváltozását 32 héten keresztül könnyen megfigyelhették. Így láthatták azt is, hogyan termelődnek újra és ürülnek ki a sejtek.
A folyamatot hormonok irányítják, a vedlés előtt 12 órával eltűnnek a spermacsomagok, majd egy nappal a vedlés befejezése után megjelennek az újak. Eddig egyetlen más lénynél sem találtak olyan jelenséget, hogy a spermák “szavatossága” lejár, és a megtermékenyítő anyag ciklikusan megújul.
Ugyanakkor az izraeli tudósok megállapították azt is, hogy ez a fajta “menstruációs” ciklus előfordulhat más hím állatoknál is, csak a kutatók erre nem fordítottak eddig különösebb figyelmet – olvasható a wissenshaft.de német tudományos portálon.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
