Már félig elkészültek a hallépcsők az Ipolyon

Papanek László, a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság projekt menedzsere a Greenfo zöld portálnak elmondta, hogy az EU-támogatásból, szlovák partnerekkel közösen megvalósuló beruházásra azért van szükség, mert az Ipoly határfolyón a 60-as években tönkrement az ökológiai folyosó, amelyen olyan ritka halfajok közlekedtek, mint a márna, a menyhal, a paduc és a különféle keszegek.

A folyószabályozás nyomán a halak nem tudtak szabadon vándorolni, és eljutni az Ipoly felső szakaszán lévő természetes ívóhelyükhöz. Ennek következtében a halak mennyisége erősen megcsappant, a tápláléklánc sérült. Az úgynevezett revitalizációt a magyar-szlovák határvízi bizottság Ipoly halbizottsága határozta el, és nyújtotta be a pályázatot az EU-hoz.

Az ökológiai folyosó helyreállítása idén kezdődött, s eddig a munkálatok 40 százalékát végezték el a kivitelezők. Tésánál és Ipolytölgyesnél a duzzasztók mellett épülnek ki a hallépcsők, amelynek során a folyómeder alján lényegében két méteres szintkülönbséget kell kiegyenlíteni.

A duzzasztó mellett a folyómederben kis medencék lépcsőzetes elhelyezésével a folyómeder „fokozatos” lejtésűvé válik. Az így kialakult kisebb szintkülönbség és a lassúbb áramlás révén a halak és más vízi élőlények zavartalanul vándorolhatnak le a Dunába, illetve úszhatnak fel a folyón az Ipolyban évezredek óta meglévő ívóhelyekhez.

Már a helyszínen vannak a hallépcsőhöz szükséges vasbetonlemezek, betonfalak, és elkészültek a megkerülő csatornák is, ezen kívül hozzáláttak a holtágak tisztításához – tette hozzá a szakember. Januárban a holtág torkolatánál a kőfal kiépítésével folytatódnak a munkálatok.

Az elképzelés szerint az ipolytölgyesi hallépcsőnél földbe süllyesztett megfigyelőhelyet is kialakítanak, ahonnan üvegfalon át – mint egy élő akváriumban – szemügyre lehet venni a halak mozgását. Mindez azért is fontos, mert ez a térség természeti értékekben gazdag ugyan, mégis többszörösen hátrányos helyzetű besorolásba tartozik. Kevés a munkaalkalom és az egyik fő kitörési pont éppen az ökoturizmus megélénkítése lehet az itt élők számára.

Hasonló hallépcső és megfigyelőhely hazánkban jelenleg csak a Szigetközben, a Cikolai-ágrendszer alsó torkolatánál, Denkpálnál található, amelyet szakértők körében is példaértékűnek tartanak természetes jellege miatt.