Miért kicsapongók a méhkirálynők?

A szabados szexuális életet élő méhkirálynőknek sok plusz energiát és időt kell befektetniük, hogy minél több párt találjanak maguknak. Ráadásul nagyobb annak a veszélye is, hogy ragadozók áldozatául esnek, vagy megfertőződnek valamilyen nemi úton terjedő betegséggel. Mindez azonban nem tántorítja el őket a promiszkuitástól.
A minél egészségesebb méhkolónia kialakítása érdekében a méhkirálynők jó néhány hímmel párzanak. Noha egyetlen hím here elégséges spermát szolgáltatna a királynő összes petesejtjének megtermékenyítéséhez, ő mégis tucatnyi vagy még több hímmel párosodik.
Vajon miért éri meg a kockázatot ez a „kéjvágyó” viselkedés?
„Az egyik fontos ok nyilvánvalóan az, hogy változatosabb genetikai anyagú utódok jöjjenek világra, így a betegségeknek ellenállóbb kolónia jön létre, mint akkor, ha a kolónia csak egyetlen apa leszármazottaiból állna” – mondja a Cornell Egyetem biológusa, Thomas Seeley.
Seeley és David Tarpy, az Észak-Karolinai Állami Egyetem entomológusa tapasztalatai szerint a több apától származó kolónia eredményesebben veszi fel a harcot a költésrothadás nevű fertőző betegséggel. Eredményeik hamarosan nyomtatásban is napvilágot látnak a Proceedings of the Royal Society of London szakfolyóiratban.
A méhkirálynők kicsapongó szexuális viselkedésének megismerése segíthet a beporzó mézelő méhekkel kapcsolatos nagy üzletben is, amely évi húszmilliárd dollárt hoz csak Amerikában.
„Fölismeréseink azért hasznosak a méhészek számára, mivel – véleményem szerint – meggyőzően bizonyítják a sok különféle hím jelenlétének fontosságát, amikor új, hímekre kiéhezett királynők jönnek a világra” – nyilatkozta Seeley a Live Science internetes újságnak. – „Ez különösen lényeges a nagybani méhtenyésztők számára, akiknek méhészetében több ezer királynő párosodik.”