Nyílnak a virágok a Fővárosi Állatkertben
Vadvirágok virítanak az Állatkert több pontján is! A szokatlanul enyhe télben néhány növényfaj láthatóan már most elérkezettnek látta az időt arra, hogy szirmot bontson. A figyelmes szemlélődő virágzó téltemetőt, hóvirágot, százszorszépet és hangát is láthat az állatkert védett parkrészein.
A téltemető és a hóvirág a hazai flóra legkorábban látható vadvirágai. Rendszerint már februárban megkezdik a virágzást, és márciusra el is virágzanak.
Nincs ez másként az Állatkertben sem, ahol rendszerint ezen növények előbukkanása jelzi a tél végét, és a tavasz közeledtét. Az idei tél enyhe időjárása miatt azonban néhány tő már most szirmait bontogatja.
A boglárkafélék közé tartozó téltemető (Eranthis hyemalis) eredetileg a páradús, üde talajú erdőket kedveli, jellemzően tehát a gyertyános-tölgyesekben fordul elő. Az Állatkertben a legjobban a Madárház szomszédságában, az ott álló ostorfa tövében érzi magát, ezen a helyen már most számos tő szirmot bontott.
Még jellemzőbb a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), amely általában a kert több pontján is nagy számban tenyészik. Most még csak néhány tő látható belőlük, főként a Sziklakert területén.
Az említett két fajon kívül több helyen nyílnak a százszorszépek (Bellis perennis), amelyekkel általában áprilistól októberig lehet találkozni, bár ismert, hogy enyhe téli napokon is szirmot bonthatnak. Ugyancsak virágzik a hússzínű hanga (Erica carnea), amelyet „téli hangának” is neveznek, hiszen általában tél végén virágzik.
A legsietősebbnek a Japánkertben található díszcseresznyék (Prunus serrulata) tűnnek. A Japánban nagy kulturális jelentőséggel bíró cseresznyevirágzás időszaka ugyanis márciustól áprilisig tart. Ehhez képest az állatkerti díszcseresznyéken már most megjelentek az első virágok.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
