Különös állatok védelmében

A londoni Zoológiai Társaság által vezetett „Evolúciós szempontból egyedi és globálisan veszélyeztetett” (EDGE – Evolutionarily Distinct and Globally Endangered) nevű program azokra az állatokra koncentrál, amelyeknek egyedülálló az evolúciós történetük, és a kipusztulás közvetlen veszélye fenyegeti őket. A rokonsági kapcsolatokból és a veszélyeztetettségről rendelkezésre álló adatok alapján összeállított százas listából 2007-ben a következő tíz állatra összpontosít fokozottan a projekt.

Kínai folyami delfin Más néven baiji. Ez a halvány kékesszürke színű, apró szemű édesvízi delfin a világ legforgalmasabb és leginkább leromlott állapotú folyójában, az iszapos vizű Jangcéban él. A természetvédők az 1980-as évek óta próbálnak pénzt szerezni – sikertelenül –, hogy biztonságosabb helyen szaporíthassák az állatot. Sok tudós szerint a delfin már valószínűleg ki is pusztult.

Hosszúcsőrű hangyászsün Ezt a tüskés, tojásrakó emlőst – Új-Guinea szigetének máig fennmaradt bennszülött emlősét – hosszú, csőrszerű arcorr jellemzi, amelynek mérete elérheti a fej hosszának kétharmadát. Az állatot fenyegető legfőbb veszély a hagyományos vadászat, valamint erdei élőhelyének elvesztése a fakitermelés, a földművelés és a bányászat miatt.

Haiti patkányvakond Ez a Hispaniola szigetén őshonos, cickányszerű rovarevő nagyjából akkora, mint egy megtermett vándorpatkány. Egyike azon kevés emlősöknek, amelyek nyála mérgező, s ezt az állat az egyik elülső fogában húzódó különleges barázdán keresztül juttatja a zsákmányába. Mivel lassú és esetlen, képtelen fölvenni a harcot a behurcolt ragadozókkal, például a kutyákkal és a macskákkal, ráadásul az erdőirtás és más emberi tevékenység következtében az élőhelye is egyre csökken.

Kétpúpú teve A víz és ennivaló hiányát napokig kibíró, vadon élő kétpúpú teve az ázsiai Gobi kietlen és veszélyeztetett élőhelyeihez alkalmazkodott. A teve fokozatosan visszaszorul a bányászat és az ipari fejlődés miatt, és kénytelen versenyezni a vízért és az ennivalóért a háziállatokkal, köztük a háziasított tevékkel. A természetvédők attól is tartanak, hogy a házitevékkel való kereszteződés miatt eltűnik a genetikailag különálló, vad populáció.

Törpevíziló A nílusi víziló „miniatűr” rokona méretén kívül kerek fejével, a fejtető helyett a fej oldalán ülő szemével és különálló, nem úszóhártyás lábujjaival különbözik nagy rokonától. A fakitermelés, a földművelés és az emberi települések terjeszkedése miatt szétszórt élőhelyei egyre zsugorodnak Nyugat-Afrikában. Húsáért vadásszák is.

Hunter-lantszarvúantilop Talán a világ legritkább és legveszélyeztetettebb antilopja, az afrikai Hunter-lantszarvúantilop a homlokán futó és a szemet körülvevő fehér vonal miatt úgy néz ki, mintha szemüveget viselne. A Szomáliában és Kenyában élő antilopot betegségek, ragadozók és a háziállatokkal való versengés tizedeli. Jelentős fenyegetést jelent az orvvadászat is.

Sárgafarkú elefántcickány: Ezt a hosszú, kissé elefántszerű ormányos állatott könnyű fölismerni a hátsó részén világító élénksárga foltról. Kis macskával vetekedő méretével a legnagyobb elefántcickány, lába hosszú, nyurga, szeme, füle nagy, farka hosszú, részben csupasz. Kenyában őshonos, de a parti erdők egyes foltjain is előfordul. Fő fenyegetést az élőhelye elpusztítása jelenti számára, mivel a legtöbb megmaradt élőhelye most már túl kicsi egy életképes populáció fenntartására.

Karcsú lóri Ez a hosszú, vékony karú és lábú főemlős kizárólag Sri Lankán él. Kis pofájából hatalmas szemek düllednek ki, amelyek remek éjszakai látást biutosítanak a rovarvadászathoz. Mindkét alfaj fokozatosan veszti el élőhelyét a fakitermelés, a mezőgazdaság és az ipari fejlődés miatt, ráadásul vadásszák őket húsukért és testrészeikért, amelyeket a népi orvoslásban használnak.

Dongódenevér A csupán 2 grammot nyomó állat a világ legkisebb emlőse. A dongó méretű élőlény orra duzzadt, disznószerű, füle viszonylag nagy, kis szemét elrejti a szőrzet. A denevér a thaiföld Sai Yok Nemzeti Parkjának barlangjaiban él, de beszámoltak előfordulásáról Myanmar (az egykori Burma) délkeleti részéről is. Valaha a turisták kíváncsisága és a tudományos gyűjtés veszélyeztette, manapság főként a thaiföldi barlangjaik közelében zajló erdőégetések fenyegetik.

Hosszúfülű ugróegér: Nagyon keveset tudunk erről az apró, ugráló, nagy fülű rágcsálóról. Az egerekre hasonlít, farka hosszú és bozontos, hátsó lábai megnyúltak, füle pedig egyharmaddal hosszabb a fejénél. Az Északnyugat-Kína és Dél-Mongólia sivatagi területein előforduló ugróegér élőhelyét a háziállatok legeltetése teszi tönkre. Ráadásul meghatározatlan okból kiszáradnak az állat itatóhelyei is.