Az abaligeti denevérek nem kezdték meg téli álmukat
Az enyhe tél miatt nem kezdték meg téli álmukat a denevérek az abaligeti cseppkőbarlangban. Az apró állatokat megzavarta a szokásosnál melegebb időjárás, ezért téli álom helyett úgy élnek és vadásznak, mintha nyár lenne.
A denevérek téli álom helyett a szárnyukat nyitogatják, és a barlang falába kapaszkodva hintáznak, pedig novembertől áprilisig mozdulatlanná dermedve, hibernált állapotban kellene függeszkedniük – denevérszokás szerint – fejjel lefelé.
A denevéreknél a téli álom az éghajlati adottságoktól függően pár héttől akár fél évig is tarthat. Ezalatt az állat testhőmérséklete (0-10 fok) alig egy fokkal magasabb a környezeténél. Vérkeringésük is lelassul, egészen lassított üzemben működnek. Szívük hibernált állapotban tizet dobban percenként. Most ennél jóval gyorsabban ver, akár 800-at is, mivel ugyanúgy kijárnak vadászni, mintha nyár lenne.
Az enyhe tél azért lehet veszélyes a denevérekre, mert vagy egyáltalán nem alszanak, vagy többször felébrednek ebből a hibernált állapotból, ami rendkívül nagy energiaveszteséget okoz számukra. Mivel ilyenkor a táplálék is kevesebb, többen el is pusztulhatnak.
Az abaligeti cseppkőbarlangban telelő patkós-, vízi- és tavidenevérek az embernek ártó rovarokkal is táplálkoznak, így a populáció csökkenése ezeknek a rovaroknak az elszaporodását okozhatja.
Kapcsolódó cikkeink:
A hazánkban költő csérféle
A nyári balatoni nyaralások során, ha figyelmesek vagyunk, sokak számára feltűnhet egy kecses, könnyed röptű, villás farkú fehér madár a víz felett, miközben mi élvezzük a habokat és a napsugarakat.
Tudni szeretnéd, milyen ízeltlábút fotóztál?
Hazánkban körülbelül 45 000 ízeltlábú faj előfordulása ismert. Senki nem ismeri az összeset. Vannak viszont olyan felületek, ahol nagy esély van rá, hogy valaki segít majd a határozásban.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
