Kell-e tartani a Balatonban terjedő trópusi növényektől?

Trópusi eredetű növények terjednek a Balatonban – adta hírül a napokban a média. Bár szokatlan, de nem ismeretlen és teljességgel veszélytelen jelenségről van szó – nyilatkozta lapunknak Padisák Judit, a Pannon Egyetem limnológia-professzora

A trópusi növények balatoni megjelenése elsősorban a Hévízi-tó állandóan magas hőmérsékletű vizével hozható összefüggésbe. Mivel a tó vize gyorsan cserélődik, a vizet elvezető Hévíz-Páhoki-csatorna elején tartósan, télen-nyáron trópusi körülmények uralkodnak. A kis hőingadozásnak köszönhetően a vörös tündérrózsa (Nymphaea rubra var. longiflora) folyamatosan díszeleg itt.

Néhány száz méter után már nagyobb a hőingadozás, itt a csavarhinár (Vallisneria) zöld gyepszerű állományai jellemzőek, amely a trópusi akváriumi növényekkel foglalkozók körében szintén ismertek. Padisák Judit szerint áttelelő állományukat már tíz éve megfigyelték a Keszthelyi-öbölben.

Azolla szőnyeg

A riadalmat okozó, a megjelenésében leginkább salakos futópályára emlékeztető nagylevelű moszatpáfrány (Azolla caroliniana) szintén nem új vendég a Balatonon. Áttelelése feltehetően az enyhe téllel magyarázható. Hőmérsékleti tűréstartománya 5 és 26 °C közötti, így a hétvégi fagyok hatására várhatóan el is tűnik.

A néhány centiméteres, Amerikában őshonos páfrányfaj egy, a leveleiben található, nitrogént kötő cianobaktériummal (régi nevén kékalgával) él szimbiózisban, innen származik elnevezése: moszatpáfrány. Mostani jellegzetes lilás színe a szakértő szerint nagy valószínűséggel azért alakult ki, mert a kevés fény hatására a cianobaktériumban a fotoszintézishez szükséges pigmentek közül egy olyan szaporodott fel, mely segítségével a szervesanyagtermelés a téli alacsony fénymennyiség mellett is hatékony lehet.

Padisák Judit hangsúlyozta, hogy a Hévízi-tó meleg vizével összefüggésbe hozható trópusi fajok elhelyezkedése pontszerű, és azok a fajok ismeretlenek. Nem arról van tehát szó, hogy agresszív trópusi jövevényekként most készülnének meghódítani a magyar tengert.

Békalencse és Azolla caroliniana

Fotók: Dr. Pomogyi Piroska