Különös kígyófajra bukkantak

A zoológusok nemrég fedezték föl, hogy az Ázsiában élő Rhabdophis tigrinus kígyónak nem hogy nem árt, hanem kifejezetten hasznára válik az általa fogyasztott mérges varangyok mérge. A kígyó kivonja a mérget a zsákmányából, és a saját méregmirigyeiben tárolva szükség esetén felhasználja.

A kígyók sokféle zsákmányállatot fogyasztanak, köztük gyakran olyan varangyokat, amelyek védekező céllal mérgeket, ún. bufadienolidokat választanak ki a bőrükön keresztül. Amikor a kutatók a kígyókat olyan étrenden tartották, amelyben szerepeltek ezek a varangyok, akkor méregmirigyeik a varangyokéval kémiailag szinte teljesen megegyező méreggel töltődtek föl. Azok a kígyók, amelyek nem kaptak varangyokat a táplálékukban, nem halmoztak fel mérget.

A kutatásokat vezető Deborah Hutchinson, a virginiai Norfoldban lévő Old Dominion Egyetemről és munkatársai a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban tették közzé eredményeiket.

Ártalmatlan, mégis mérgező!

Számos gerinctelen állat, többek közt sok tengeri meztelencsiga gyűjt össze és tárol növényi táplálékából származó mérgeket azért, hogy ehetetlenné tegye magát a ragadozók számára. A mérgező békák néhány faja szintén máshonnan, nevezetesen az étrendjükben szereplő rovarokból szerzi a mérgét. Arra azonban alig akad példa, hogy gerinces ragadozó a gerinces zsákmányából szerezze a mérget, és a Rhabdophis tigrinus kígyón kívül ismert egyetlen másik ilyen faj csak ideiglenesen tárolja a mérget.

A kígyók a koponyájuk hátsó részén elhelyezkedő tarkómirigyekben raktározzák a mérget. Amikor fő ellenségükkel, egy ragadozómadárral kerülnek összetűzésbe, védekező pózt vesznek fel, ívbe görbítik nyakukat, hogy kimutassák a mirigyeiket. Amennyiben a madár megsebesíti a kígyót, kiszabadul a méreg.

Hutchinson és munkatársai azt tapasztalták, hogy ha a kígyók nem jutnak varangyhoz és emiatt nem tudnak mérget felhalmozni, akkor nem mutatják az iménti pózolást. Az ilyen kígyók inkább igyekeznek mihamarabb eliszkolni.

Ha azonban elegendő méreg áll rendelkezésre, akkor az anyák még utódaikat is ellátják kikelésük előtt méreggel. Vagy a tojássárgájába juttatják be a toxint, vagy a petevezeték falán keresztül juttatják be a fejlődés későbbi szakaszában.

A kutatóknak még számos kérdést kell megválaszolniuk. Hutchinson és csoportja egyelőre nem tudja pontosan, hogyan gyűjti össze a kígyó a mérget, illetve miként továbbítja azt a méregmirigyekbe anélkül, hogy út közben megemésztődne. Az sem világos még, hogyan módosul kémiailag a toxin, illetve hogy melyik változata hatékonyabb.