Bizarr külsejű dinoszaurusz Európából
Portugál és spanyol paleontológusok a Portugáliában 1999-ben megtalált dinoszaurusz-maradványokról megállapították, hogy Európa első Stegosaurusával van dolguk. Korábban ennek az óriáshüllőnek a maradványaira csak Észak-Amerikában bukkantak.
A lelet alátámasztja azt a feltételezést, hogy valaha a két földrészt számtalan földhíd kötötte össze, és a dinoszauruszok ezeken keresztül vándorolhattak a kontinensek között.
A dinoszauruszok korának első 185 millió évében a mai földrészek még egy, óriáskontinenst alkottak, a Pangeát. A jura időszak végén, 150 millió éve a szuperkontinens lassan darabjaira esett: törés keletkezett Észak-Amerika és Európa, valamint Európa és Afrika között. A kontinensek távolodni kezdtek, és megszületett az Atlanti-óceán.
A több millió éves átalakulás során a tengerszint hol emelkedett, hol csökkent, és a távolodó földrészek között ideiglenes szárazföldi hidak képződtek. Így a szárazföldi állatok átjuthattak egyik kontinensről a másikra.
Amerikában a Stegosaurus szinte ikonnak számít, a filmekben általában ez a dinoszaurusz tűnik fel. A bizarr kinézetű állat növényevő volt. A hátán felmeredő hegyes végű lemezek miatt félelmetesnek tűnt, bár mostanában a kutatók inkább úgy vélik, hogy ezek a kinövések a párválasztásban játszottak szerepet
Az európai leletre Portugália középső részén, Batalha város közelében bukkantak. A Stegosaurust megelőzően az egyetlen dinoszaurusz faj, amelynek maradványait Észak-Amerikában és Európában is megtalálták, a Tyrannosaurus rexhez hasonló, ragadozó Allosaurus volt.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
