Pusztuló hímek, kikapós nőstények

Brit kutatók meglepő felfedezést tettek: az ázsiai rókalepkék nőstényei akkor párzanak egymás után több hímmel is, amikor a hímekből éppen hiány van.
A rovarvilágban több fajt is veszélyeztet az úgynevezett hímölő baktérium, a Wolbachia. Ez a kórokozó jellegzetesen a hím állatokat pusztítja el korai fejlődési stádiumban, ennek eredményeként a kifejlett hímek és nőstények aránya jelentősen eltolódik, és ez akár a populáció kihalásához is vezethet.
A hímölő baktérium az ázsiai rókalepkék (Hypolimnas bolina) populációiban is gyakran előfordul. A University College London biológusai Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceáni szigetvilág számos különböző területéről gyűjtöttek össze nőstény ázsiai rókalepkéket. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a hím-nőstény arány mennyiben befolyásolja a lepkék szexuális szokásait.
Lepkék – és sok egyéb rovar – esetében a nőstények szexuális előéletének kinyomozása nem bonyolult feladat: a hímek ugyanis spermiumaikat kis csomagocska (spermatofóra) formájában juttatják párjuk testébe, a nőstények szervezetében pedig egész életükben benne marad a spermatofóra tokja.
A kutatók tehát felboncolták a különböző területekről származó nőstényeket, megkeresték a tokokat, és igencsak meglepődtek. Normál körülmények között ugyanis, amikor sok hím áll rendelkezésre, a nőstény 40 napos élete során csak egyszer párosodik.
A hímölő baktériummal fertőzött populációkban a hím-nőstény arány egy a negyvenhez, sőt, bizonyos területeken egy a százhoz alá is csökken. Az ilyen populációkból származó nőstények testében sokszor akár öt spermatofóra-tok is volt, ami arra utal, hogy a hímek kis száma a nőstényeket szexuális életük felfokozására, promiszkuitásra késztette.
Mivel a megmaradó kevés hím igen népszerűvé válik a fertőzött populációkban, jóval gyakrabban kell párosodniuk, mint egyébként. Ennek következtében az alkalmanként ürített sperma mennyisége csökken, a nőstényekben talált spermatofóra-tokok mérete gyakran kisebb, mint a normál méret fele.
A kutatók szerint az állatvilágban szokatlan jelenség, hogy a hímek csökkenő száma a nőstények szexualitásának fokozódásához, a párosodás gyakoribbá válásához vezet. Mindazonáltal a nőstények bámulatosan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, és gondoskodnak a populáció fennmaradásáról.