Károly, Karola2024. november 04., hétfő
Természet

Erdőink csak töredéke erdőrezervátum

2007.02.23.Admin
National Geographic Magyarország

Az erdőket járva ritkán találkozunk idős famatuzsálemekkel, odvas fákkal vagy kidőlt, korhadó fatörzsekkel, holott ezek mind részét képezik a természetes vagy legalább természetközeli erdőknek. Az erdőrezervátumok viszont kivételt jelentenek e tekintetben.

A hazai túrázok számára megszokott látványt jelentenek a „kitakarított”, holt fák nélküli, szinte azonos törzsátmérőjű fákból álló erdők. Olykor a kép tökéletességét fokozza, hogy a fák szabályosan rendezve, mintegy vonalzó mentén húzott sorokban állnak. Habár – valljuk be – vonatablakból vagy autóból szemlélve tetszetős, ahogy bármely irányba nézve szabályos fasorokat látunk, valójában azonban ezek az erdők gyakorlatilag ökológiai sivatagnak tekinthetők.

Hogy ez másképp is lehet, arra bizonyíték a hazánkban található több mint félszáz, összesen mintegy 130 ezer hektár kiterjedésű erdőrezervátum. Ezek olyan védelem alatt álló területek, amelyek rövidebb-hosszabb ideje nem állnak „hagyományos” erdőművelés alatt.

Az erdőrezervátumokat egy-egy magterület és a körülöttük lévő védőzóna alkotja. Az összesen mintegy 3600 hektár kiterjedésű, gazdálkodásból kivont magterületeken semmilyen emberi beavatkozás nem megengedett. A körülöttük lévő védőzónában viszont természetközeli erdőgazdálkodás folyik. Az erdőrezervátumok nagy része az Északi- és a Dunántúli-középhegységben található.

Ezek csak töredékét teszik ki a teljes hazai erdőállománynak, viszont az erdőrezervátum program keretében talán hosszú távon lehetőség nyílik a természetközeli erdők nagyobb arányú elterjedésére.

Ritka természeti folyamatok színhelyei

Habár erdőrezervátum kutatással már az 1980-as évektől foglalkoznak a hazai szakemberek, csak a kilencvenes években indult meg rendszerszerű átfogó vizsgálatuk.

Ezeknek az erdőknek a vizsgálata során olyan természetes folyamatoknak lehetnek tanúi a kutatók, amelyeket a hazai erdőállomány nagy részét alkotó kezelt erdőkben nem figyelhetnének meg. A kutatások célja feltárni az erdő hosszú távú természetes fejlődésének folyamatát, és az így szerzett tapasztalatokat beültetni az erdőgazdálkodás módszereibe.

Az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszéke által végzett kutatás például a Bükk és a Mátra erdőrezervátumaiban keletkező lékeket vizsgálja. Harminc évre visszamenőleg légifotók és helyszíni bejárás alapján azt követik nyomon, hogy egy-egy fa kidőlése során keletkező lékben, milyen fajok milyen számban jelennek meg, hogyan megy végbe a lék záródása, illetve milyen hatással van a folyamatra a helyi vadállomány.

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszékének oktatója, a kutatás vezetője elmondása szerint az erdő fejlődése igen lassú, több évtizedes folyamat, így nagyon hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy kézzel fogható eredményt lehessen felmutatni. Talán ennek is tulajdonítható, hogy a program anyagi és erkölcsi támogatottsága nem túl erős.

Rendkívüli fajgazdagság famatuzsálemekkel

A magyarországi klímaviszonyok között a természetközeli erdők legfőbb jellemzője a fajgazdagság, a többszintű vegetáció és a vegyes korösszetételű faállomány.

A fajgazdagság nem csak a faállományban, a cserje vagy a lágyszárú szinten mutatkozik meg, hanem a lebontó mikroorganizmusok körében és az állatvilágban is. Mivel ezekben az erdőkben a kidőlt, holtfák helyben maradnak, lehetővé válik a lebontó szervezetek sokféleségének kialakulása.

A természetes bolygatás (egy-egy fa kidőlése vagy erdőtűz) hatására keletkezett lék megnyithatja az utat az addig elnyomott, vagy újonnan megtelepedő egyedek gyors növekedése előtt. A lék fokozatos bezáródása során a folyamat egyes szakaszaiban különböző fajok dominálnak.

A faállomány vegyes korösszetétele miatt nagyméretű, idős, odvas fák is jelen vannak, amelyek fontos szerepet játszanak az odúlakó fajok számára – hangsúlyozta a Standovár Tibor a National Geographic Online-nak. Míg országos szinten a száz évesnél idősebb fák az erdőterületek alig három százalékát borítják, az erdőrezervátumok magterületén ez az arány 23 százalék, de a védőzónában is több mint tíz százalékot tesz ki.

A hazai erdők alig hat százaléka természetszerű

Magyarországon a mintegy 20 százalékos erdősültség ellenére, az erdőknek csak közel hat százaléka tekinthető legalább fafaj-összetételét tekintve természetszerűnek, az erdőterületek közel 50 százalékán ugyanis tájidegen, s gyakran inváziós fafajok ültetvényei találhatók. Bár a tájidegen fafajok az erdőrezervátumokban is jelen vannak, az országos átlaggal szemben a magterületeken alig három százalék, a védőzónákban pedig 12 százalék körül alakul az arányuk.

A jelenlegi erdőgazdálkodás kor- és fajösszetételt tekintve homogenizálja az erdőket. Leegyszerűsíti a természetes erdőfejlődési folyamatokat többek között azzal, hogy minimálisra szorítja a természetes bolygatások (pl. tűz, fakidőlés) utáni újulatok kialakulását, az idős, nagyméretű, odvas fák jelenlétét és a holtfa arányát.

Az erdőgazdálkodás mellett az erdőterületek zsugorodása és szétaprózódása (az utak és lakott területek terjeszkedése révén) szintén hozzájárul az erdők szerkezetének kedvezőtlen változásához.

Az egyre kisebb kiterjedésű összefüggő erdőkben ugyanis megnő az ún. szegélyhatás, amely számos faj visszaszorulásához vezet. A szegélyhatás az állomány szélén jelentkező megváltozott környezeti feltételeket jelenti: ilyen lehet a nagyobb szélerősség, az alacsonyabb páratartalom vagy a ragadozók hatása. Ez a hatás az állomány peremétől számítva mintegy 250 méter széles sávban is érzékelhető, ezért a kis kiterjedésű erdőknél gyakorlatilag minimálisra szorul, vagy eltűnik a zárt erdei viszonyokat kedvelő fajok aránya.

Habár egyre szélesebb körökben nyer elfogadást – nemzetközi szinten is -, hogy a jelenlegi erdőgazdálkodási módszerekkel az erdőgazdálkodás hosszú távon nem lehet ökológiai értelemben is fenntartható, és előnyben kellene részesíteni a természetközeli (pl. szálaló) gazdálkodást, ez azonban egyelőre még csak gondolati szinten van jelen. A természetközeli fagazdálkodás széleskörű gyakorlati alkalmazása úgy tűnik még várat magára.

Így van ez Nyugat-Európában is, ahol pedig már korábban felismerték ennek a jelentőségét: legfeljebb csak a magashegységi területeken jellemző a természetközeli erdőgazdálkodás, de ott is elsősorban a fokozott erózióveszély miatt.

A szálaló erdőgazdálkodást napjainkban természetvédelmi kérdésként, és nem erdőgazdálkodási kérdésként kezelik, holott ez utóbbinak kellene szerves részévé válnia – tette hozzá Standovár Tibor. Az erdőrezervátumok ugyanis legfeljebb a „tanulást” segíthetik, önmagukban nem elegendők az erdők biológiai sokféleségének megőrzéséhez, ehhez szükség van a természetközeli erdőgazdálkodás módszereinek széles körű alkalmazására a gazdasági hasznosítású erdőkben is.

Hozzászólások

Ismét látogatható a Gemenci erdő

Ismét látogatható a Gemenci erdő

A Duna szeptemberi árhulláma miatt rendeltek el korábban látogatási tilalmat.

A keleti lódarazsakon nem fog ki az alkohol

A keleti lódarazsakon nem fog ki az alkohol

Az alkohol súlyosan mérgező hatású, ám rengeteg energiát is tartalmaz, így számos állatfaj fogyasztja.

Kína déli részén él ez az újonnan felfedezett virág

Kína déli részén él ez az újonnan felfedezett virág

A növény gyönyörű, sárga virágözönnel ékes, és a fokföldi ibolya rokonságába tartozik.

Kígyóbőrrel bélelik fészküket egyes madarak

Kígyóbőrrel bélelik fészküket egyes madarak

Egy kutatócsoport annak járt utána, miként és mi céllal alakulhatott ki a madarak körében e furcsa fészekbélés használata.

Északra terjed számos hüllőfaj élőhelye

Északra terjed számos hüllőfaj élőhelye

A klímaváltozás miatt újabb és újabb helyszíneket hódítanak meg az amerikai nyugat meleg éghajlathoz szokott hüllőfajai.

National Geographic 2024. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket