Szenzációs felfedezés a csimpánzok körében
A kutatók első ízben figyelték meg, amint közeli rokonaink eszközöket készítettek és használtak emlősök vadászatához. A felfedezés bepillantást nyújt a korai emberek vadászó viselkedésének evolúciójába is.
A kutatók nem kevesebb, mint 22 alkalommal dokumentálták, amint az afrikai szavannán vadon élő csimpánzok botokat „lándzsákká” alakítottak, és ezekkel szenegáli fülesmakikra (kistermetű, éjszakai életmódú félmajmokra) vadásztak.
A csimpánzok minden esetben letörték az ág egyik vagy mindkét végét, és fogaikkal gyakran még ki is hegyezték a botot. A vadászó majom ezután bedöfte a lándzsát azokba a faodvakba, ahová a fülesmakik nappali alvásukra elrejtőztek.
Vadászat közben „mindannyiszor szinte késedelem nélkül kihúzták az eszközt az odúból, megszaglászták vagy megnyalogatták, majd újra bedöfték” – mesélte Jill Pruetz, az Iowai Állami Egyetem antropológusa, a Szenegálban folytatott kutatás vezetője.
A tanulmány társszerzője, Paco Bertolani antropológus szemtanúja volt az egyetlen esetnek, amikor egy csimpánz sikeresen kiszedett egy fülesmakit a lándzsájával. A majom ezután széttépte és elfogyasztotta kis áldozatát.
Bertolani nem tudta megmondani, hogy a fülesmaki már halott volt-e vagy sem, de nem adott ki hangot, illetve nem próbált menekülni. Ennek alapján a tudósok feltételezik, hogy a csimpánzok arra használják a lándzsáikat, hogy mozgásképtelenné tegyék a fülesmakikat.
Craig Stanford, a Dél-Kaliforniai Egyetem primatológusa – aki nem vett részt a mostani kutatásban – „meggyőzőnek” nevezte a 22 esetben megfigyelt eszközkészítést, bár kijelentette, hogy az „egyetlen tényleges zsákmányszerzés és az, hogy nem látták a lándzsa minden kétséget kizárólag lándzsaként való használatát, gyengíti a következtetést”.
A Current Biology folyóiratban megjelent cikkükben Pruetz és Bertolani leír egy céltudatos szerszámkészítési folyamatot. Az eszközök átlagosan 60 centiméter hosszúak és 11 milliméter átmérőjűek voltak. A kutatók lándzsaként hivatkoznak az eszközökre, de Pruetz hozzáteszi, hogy nem hajítólándzsát kell elképzelni, hiszen a csimpánzok csak beledöfködtek velük a fatörzsekben és az ágakban lévő odvakba, nem dobták el ezeket.
Stanford azonban túlzásnak találja a „lándzsa” kifejezést, mert szerinte így indokolatlan egyenlőségjelet tesznek a csimpánzok és a korai emberek közé. A tudós jobban szereti a „husáng” kifejezést.
„Minden jel szerint arra használják ezeket, hogy erősen megüssék velük az állatot, a kihegyezett vég kétségtelenül fokozza a sérülést” – mondta. – „Azt gondolom azonban, hogy nem egyértelmű, vajon a vég elég hegyes-e ahhoz, hogy behatoljon az állatba.”
Mindenesetre az vitathatatlan, hogy a csimpánzok vadászathoz készítik, és használják a „lándzsákat” vagy „husángokat”. Az is valószínű, hogy emberelődeink kezdetben igen hasonló módon vadászhattak, bár erről nem maradtak fenn régészeti leletek, mivel a faeszközök elporladnak az idők folyamán.
Szépségük miatt kerülhetnek előnybe egyes lepkefajok
A biológiai sokféleség megőrzéséhez a kevésbé látványos fajokat is védeni kell, úgy tűnik azonban, hogy a szépek nagyobb figyelmet kapnak a természetvédelemben is.
Pedagógusok és diákok építik újjá a szigetszentmiklósi úszólápot
2020 decemberében súlyos környezetszennyezés történt Szigetszentmiklósnál. A WWF Magyarország most Természet Bajnokai díjjal ismerte el azokat a civileket, akik részt vettek a helyi úszóláp helyreállításában.
Delfin hátán utazó polipot örökítettek meg
A szakértők szerint a delfin és a polip interakciójának hátterében érdekes változások állnak.
Cseppekbe zárt névjegykártya: így mutatkoznak be a macskák
A cicák veséiben termelődő zsírszerű vegyületek teszik lehetővé, hogy a vizelet szaganyagai egyedi információkat hordozzanak, amelyeket más macskák hosszú időn át képesek kiolvasni.
Ivarváltás fenyegetheti a magyarországi békákat
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb ivarváltás súlyos hatást gyakorolhat egyes békapopulációkra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
