Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Természet

Hogyan védekezzünk a nyestek ellen?

2007.02.28.Admin
National Geographic Magyarország

Aranyos, kedves, barna szőrmók – vélik, akik csak képről vagy hallomásból ismerik. Egyre több embernek azonban komoly anyagi kárt és nem kevés bosszúságot okoznak a lakott területen mind gyakrabban felbukkanó nyestek. Mi a teendő, ha ilyen hívatlan lakótársunk akad?

Természetes élőhelyük pusztulása miatt világszerte egyre több gerinces faj költözik a városokba. Az Egyesült Államokban szinte szokványos jelenség a szemetesben kotorászó, vagy az elhagyott házakba beköltöző mosómedve. Angliában a belvárosi nagy parkok lakói lettek a szelíd rókák.

Hazánkban számos emlős, például a sün, néhány denevérfaj, a nagypele, a mókus, a nyest és a menyét városi előfordulása ismert. Sőt, az utóbbi évek felmérései alapján már városlakónak számít a borz és a vörös róka is.

„A nagyvárosok összefüggő, nagyobb kiterjedésű zöld területei kitűnő élőhelyet biztosítanak az urbanizálódott vadak számár; elsősorban azok a területek, amelyek valamilyen zöld folyosóval (pl. patak, erdősáv, vasúti töltés) kapcsolódnak vagy korábban kapcsolódtak a városon kívüli területekhez. Jó példa erre Budapesten a Rákoskeresztúri köztemető, ahol kis szerencsével fácánt, nyulat, de akár őzet is láthatunk” – mondta a National Geographic Online-nak Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének oktatója.

Szintén jó vadlelőhelynek bizonyul a Városliget és a Fővárosi Állat- és Növénykert, hiszen az állatkerti állatok étele terített asztal számukra, így gyakran felbukkannak hívatlan kosztosok is a ketrecek környékén.

A legsikeresebb városi térhódító hazánkban minden kétséget kizáróan a nyest (Martes foina), a legkisebb településektől egészen a fővárosi belső kerületekig mindenütt megtalálható. A városi életmódhoz való kitűnő alkalmazkodását bizonyítja, hogy a Szent István Egyetem és az ELTE városi ragadozókkal foglalkozó kutatói igazolták már a faj jelenlétét többek között a Szent István Bazilika, a Múzeum körút vagy a Margit-híd környéki házak tetőterében is.

Megváltozott étrend

A nyestek városi megjelenése és elszaporodása egyrészt azzal magyarázható, hogy a városokban lévő nagy belmagasságú üres padlások kitűnő búvóhelyet jelentenek, valamint az emberi szemmel sivárnak tűnő városok jó táplálkozóhelyül is szolgálnak.

„Míg a természetben élő nyestek elsősorban gyümölcsökkel és kisemlősökkel táplálkoznak, a városban élőknél megfigyelhető, hogy a táplálék összetétele eltolódik a madarak felé, valamint másodlagosan gyümölcsöket is fogyasztanak. Ez utóbbiak közül leginkább az eperfa, a ringló és az ostorfa termése szerepel az étrendjükön” – mondta Szőcs Emese, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének PhD hallgatója, aki a nyestek táplálkozási szokásait kutatja.

„A nyest szívesen kiüríti a galambok és a rigók fészkét is. Ennek nyomait őrzik a padlásokon hagyott tojásdarabok és tollak. Ugyanakkor mivel a városi nyestek territóriuma gyakran egybeesik a macskákéval, előszeretettel pusztítják riválisuk kölykeit is, bár ez a „szokás” kölcsönös”- teszi hozzá a kutató.

A tetőszigeteléstől az autóig

A nyest első budapesti megjelenéséről szóló írásos dokumentum szerint 1896 augusztusában a mai Déli-pályaudvar közelében, Karácsonyi gróf birtokán két nyestet lőttek ki. Habár a terület akkor még nem tartozott a belvároshoz, az esemény így is szenzációértékűnek számított. Ennek bizonyítéka, hogy az elejtett nyestpárt kitömve a Nemzeti Múzeumnak adományozták.

Az 1980-as években már egyre gyakrabban lehetett hallani a nyestek városi felbukkanásáról, de igazi problémát csak az 1990-es évek közepétől kezdtek jelenteni.

„Ez egyrészt az egyedszám növekedésével magyarázható, de legalább annyira hozzájárul a probléma megjelenéséhez az a tény is, hogy a kilencvenes évektől megváltoztak az építkezési szokások. Míg korábban a régi épületek padlástere alatt lévő akár fél méter vastagságú födém jól szigetelte a hangot, a felső emeleten lakók nem szembesültek azzal, ha négylábú lakótársuk volt, hiszen nem hallották az állatok járkálását, neszezését. A kilencvenes években viszont megindult a tetőterek beépítése, valamint elszaporodtak az új építésű házak. Ezekben a vékony mennyezetek alig fogják fel a hangot, így a lakók számára igencsak testközeli élménnyé váltak az állatok” – hangsúlyozta Heltai Miklós. A vékony födém miatt akár a nyest vizelete is átszivárog, így a hanghatást szaghatás is kiegészíti, a lakók „nagy örömére”.

A fent említett két tényező az ember-állat konfliktus elszaporodásához vezetett, ugyanis ezek az állatok közvetlen kárt is okoznak az embernek, így nem csoda, ha a károsultak nem jó szívvel viseltetnek irántuk. A nyestek megbonthatják a tető szigetelését, megrághatják a falban lévő kábeleket, beköltöznek a szellőzőrendszerbe, de az autók kábeleiben és műanyag-burkolatában is kárt tehetnek.

Nem feltétlenül a drága megoldás a jó

Az olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy mi a teendő, ha ilyen hívatlan albérlőt észlelünk a házunkban? Ma már a boltokban kaphatók csapdák, de ezek kezelése szakértelmet, ügyességet, időt igényel. Szintén vásárolhatók hang- és szagriasztók, amelyek viszont csak az állat első felbukkanásakor hatnak, amikor még csak szemrevételezi a terepet. Egy idő után már megszokja ezeket, és jóformán semmit sem érnek. Egy-egy ilyen riasztó akkor éri el hatását, ha az állat talál a közelben egy nyugodtabb búvóhelyet.

A költséges berendezések helyett ezt a hatást azzal is elérhetjük, ha felvisszük a kutya takaróját a padlásra, ugyanis az otthagyott szag elriasztja (legalább egy kis időre) a nyestet, vagy kertes ház esetében a kutyát éjjel-nappal szabadon tartjuk.

Bár nálunk is egyre több városi vadmentéssel és „vadmentesítéssel” foglalkozó vállalkozás alakul (ezek elsősorban a galambok távoltartására specializálódtak), Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már jelentős (és jól jövedelmező) „iparág” épült ki a városi ragadozók befogására vagy a házak ”ragadozómentessé” tételére.

Legjobb védekezés …

A szakértők szerint a nyest elleni legjobb védekezés, ha megpróbáljuk nem odacsalogatni az állatot. Lássunk néhány ötletet erre. A kertes házban élők jobban teszik, ha nem hagyják kinn a kutya vagy a macska ételét, miután az befejezte az evést. A kutyánkat viszont érdemes az udvaron tartani, hiszen jelenlétével elriaszthatja az új jövevényt. Az (élelmiszer)hulladékot igyekezzünk jól záródó kukába tenni.

Érdemes alaposan átvizsgálni a tetőteret, és a látszólag veszélytelennek tűnő legkisebb lyukakat is betömni, a nyest ugyanis akár öt centiméter átmérőjű lyukon is képes átbújni. A ház sarkát egy méteres magasságig érdemes fém vagy más sima felületű anyaggal burkolni, ezen ugyanis már nem tud felmászni az állat a padláshoz. Amennyiben gyümölcsfa van a kertben, a fák törzsére helyezett „szoknyával” megakadályozhatjuk, hogy az állat felmásszon a fára, és megdézsmálja a gyümölcsöt, vagy a fa tetőre hajló ágáról bejusson a padlásra.

Komoly gondot jelent a lakosságnál befogott állatok elhelyezése. Az állatnak ugyanis akkor van a legtöbb esélye az életben maradásra, ha kiviszik a természetbe, és szabadon engedik, de sajnos ez sem veszélytelen megoldás. Az új környezetbe került állatnak ugyanis hosszú időbe telik, amíg alkalmazkodik az új feltételekhez, és megtanulja, hogyan lehet táplálékot szerezni, milyen új veszélyek leselkednek rá, arról nem is beszélve, hogy esetleg meg kell küzdenie az adott területet birtokló másik nyesttel is.

Fotók: Korbely Attila

Kapcsolódó cikkünk:

  • Nyestek Budapesten – a város mely részén élnek?

  • Hozzászólások

    Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

    Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

    Németország világhírű erdőségének lápjaiban egyre több növényfajt érint a klímaváltozás.

    Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

    Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

    A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.

    Futrinkák ősszel

    Futrinkák ősszel

    A magyarországi bogárvilág méretes, leglátványosabb tagjai nyár közepére szinte mind eltűnnek. Akad azonban néhány nagytestű faj, mely az őszi esők beköszöntével bukkan elő.

    Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

    Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

    Habár mind a cetfélék partra vetődése, mind a geomágneses háborgást okozó naptevékenység időszakos viselkedést mutat, a kettő közt, úgy tűnik, még sincs összefüggés.

    Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

    Prérirókákat telepítettek vissza egy indián rezervátumba

    Az állat 50 éve tűnt el a rövid füves prérit képviselő területről.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket