Szegfű védelmi program a Duna-Tisza közén
Az Európai Unió támogatásával több mint 400 millió forint összköltségű természetvédelmi program indul a Duna-Tisza közén, amelynek célja a kizárólag Magyarországon található tartós szegfű természetes állapotához hasonló élőhelyeinek helyreállítása és védelme – jelentette be Mile Orsolya, a program vezetője kedden Kecskeméten.
A Természet Házában tartott tájékoztatón a programvezető elmondta, hogy a legmagasabb védelmi kategóriába tartozó tartós szegfű elsősorban az élőhelyvesztés miatt szorul aktív védelemre. Ismertette, hogy adataik szerint 14 ezer körüli egyed található a Kiskunsági- és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén.
A különleges, és csak a Duna-Tisza közén található tartós szegfű védelmére indított program 407 millió forintos költségvetésének 75 százalékát az Európai Unió LIFE Natura elnevezésű természetvédelmi forrása biztosítja.
A programban a két nemzeti park mellett részt vesz a Szegedi Egyetem Fűvészkertje és Kiskunmajsa város önkormányzata is. Szegeden az eredeti termőhelyről származó magokból 15 ezer szegfűpalántát nevelnek, és ezeket a növény termőhelyeire telepítik vissza.
Mile Orsolya beszámolt arról, hogy a program keretében a természetes élőhelyről, a Homokhátság területéről kiszorítják az Észak-Amerikából behurcolt, agresszíven terjedő selyemkórót; a sűrűn telepített akácot és feketefenyőt pedig kivágják és fehér nyárfára cserélik, amelyekből idővel – az élőhely természetes állapotára jellemző – tisztásokkal szabdalt nyárfaligeteket alakítanak ki.
A program keretében a Kiskunmajsától a Pest megyei Csévharasztig terjedő térségben 70 hektár erdőt vágnak ki. A programvezető felhívta a figyelmet arra, hogy noha Magyarország alig egy százaléka a kontinens területének, de a 93 ezer négyzetkilométeren több mint 2.200 növényfaj él, közöttük sok bennszülött faj, mint amilyen az élénk rózsaszínű tartós szegfű.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
